Dr. Remes Péter
2017.11.20.
Balaton készülék
Dr. Remes Péter ny. orvos ezredes, c. egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék.
www.drremes.hu. ORCID: 0000-0003-1715-1705.
University of Szeged Faculty of General Medicine Department of Aviation and Space Medicine
Összefoglalás: A hidegháború éveiben zajló katonai űrkutatás titokvédelmi szabályai a magyar űrélettudományi kutatásokra is vonatkoztak. A kutatások egy része nem kerülhetett nyilvánosságra. A szerző tudományos kutatásainak egy részére is vonatkoztak a titokvédelmi szabályok. A magyar űrkutatók által kifejlesztett, a szellemi munkavégző képesség mérésére szolgáló módszer és műszer sikerrel működött a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén. Segítségével a magyar kutatóknak a világon először sikerült lemérni az űrállomások fedélzetén, hogy az űrhajósok információ feldolgozó képessége a súlytalanságban csökken. A tanulmány első alkalommal tesz kísérletet az eredmények kommentált irodalmi összefoglalására.
Kulcsszavak: szellemi munkavégző képesség, információ feldolgozó képesség (IFK), bitsebesség, űrélettudományok, pszichés teljesítmény
Balaton, an instrument suitable for measuring psychic performance
Abstract: The obligation of secrecy of the military space exploration during the years of the Cold War was valid for the Hungarian research on Space Life Sciences as well, therefore these were not made public. The secrecy rules had to be concerned by some of the author’s scientific research as well. The method and istrument for measuring psychic performance, developed by Hungarian space researcers, had been used successfully on the board of Salyut-6 and Salyut-7. With the help of this instrument, fot the first time in the world, Hungarian researchers had become able to measure the decrease of astronauts’ information processing abilty on the space station board in weightlessness. Present study makes an attempt to summarize the result of the scientific achievements.
Key words: psychic performance, Information Processing Ability (IPA), bit-speed, Space Life Sciences, psychic power
A műszer létrejöttének körülményei
Az űrkutatók a hidegháború éveiben – nyugaton és keleten is – „szigorúan titkos” és „titkos” minősítésű témákon dolgoztak. A civil világ a katonailag minősített tudományos kutatásoknak csak melléktermékeivel ismerkedhetett meg. A versengés nemcsak az űrfegyverek kifejlesztése terén zajlott, hanem az űrrepülések kedvezőtlen élettani hatásainak megismerése terén is. 1966-ban a szocialista országok (hasonlóan a NATO országokhoz) a világűr kutasára vonatkozó szabályzatot fogadtak el [A], és részletesen kidolgozták az űrkutatás titkosságának megőrzésére irányuló szigorú előírásaikat, amelyek az űrélettani kutatásokra is kiterjedtek [B]. A kutatásokról csak a hivatalos névjegyzékben szereplő közvetlenül érdekeltek tudhattak, akik a dokumentációikat a titkos ügyviteli szabályzat szerint voltak kötelesek kezelni [C]. Egyes űrélettani kutatási eredményeket nem volt szabad publikálni, azokról csak zártkörű konferenciákon és munkaértekezleteken számolhattak be [D]. A tudományos kutatómunkával kapcsolatos információcsere nyugaton az USAF, a NATO és a NASA, keleten pedig a VSZ valamint az Interkozmosz repülő- és űrorvosi, illetőleg űrélettani szimpóziumain és munkaértekezletein zárt körben zajlott. Időnként a nyugat és a kelet szakemberei jól kontrollált viszonyok között találkozhattak egymással az IAF és a IUPS fórumain. A titkos szolgálatok ügyeltek arra, hogy csak célzott információ cserére kerülhessen ilyenkor sor. Magyarországon jól szervezett cenzori szolgálat működött az űrélettani kutatások publikálása területén. Ennek megfelelően az információ feldolgozó képességre (IFK) vonatkozó kutatások is csak részlegesen kerülhettek nyilvánosságra [E].
1. ábra. Egykor „Titkos” minősítésű munkafüzetek (részben kitakarva)
A hidegháború éveiben a repülés és az űrrepülés rohamos fejlődése következtében az ember-gép rendszer gyenge pontjává a pilóta vált. A katonai repülés és a katonai űrrepülés egyes szakaszain a testi és lelki terhelés meghaladta az emberi teljesítő képesség határait. Az alábbiakban példaként ismertetendő katasztrófa statisztikák és rendkívüli események rámutatnak a hidegháború éveiben kialakult helyzet súlyosságára.
A katonai repülés katasztrófái megoldást sürgettek
A Magyar Néphadsereg hadrendben álló MiG-15-ös repülőgépei közül összesen 35 db semmisült meg az 1951-1968 közötti években és ezzel kapcsolatban 39 magyar hajózó halt repülőhalált. A szerencsétlenül járt gépekből mindössze négyen tudtak sikeresen katapultálni. 1955-ben megkezdték az átképzést az új és korszerű, fedélzeti rádiólokátorral felszerelt MiG-17 PF típusú elfogó vadászgépekre. A 32 repülőgépből kettő zuhant le. A magyar légierő a MiG–19 PM típusú repülőgépei 1960-1973 között üzemeltek Taszáron. A 12 gép közül 3 zuhant le, a pilóták életüket vesztették. 1973-ban a vadászrepülő-ezredeknél hadrendbe álltak a MiG-21 MF típusok. MiG-21 típust három repülőezred repülte (a 31. Kapos Harcászati Repülőezred Taszár, a 47. Pápa Harcászati repülőezred, és az 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred Kecskemét). Összesen 74 db (!) gép zuhant le. A 83 pilótából 51 fő sikeresen katapultált, vagy hagyta el élve a gépet, és 32 fő halt meg. A MiG-21 F-13-as altípuson 15 pilóta sikeresen katapultált, 14 pedig repülőhalált halt. 29 gép semmisült meg, vagy sérült súlyosan. A MiG-21 PF altípusból 5 pilóta katapultált sikeresen, és ketten haltak meg, hét gép semmisült meg. A MiG-21 MF típuson hatan sikeresen katapultáltak és hárman repülőhalált haltak, kilenc gép semmisült meg. A MiG-21 bisz-75A típusból hét gép semmisült meg, mind a hét pilóta sikeresen katapultált. A MiG-21 bisz-75AP típuson három hajózó halt meg, tízen katapultáltak, 13 gép semmisült meg. A MiG-21 U, és UM típusból nyolcan sikeresen katapultáltak, és tízen repülőhalált haltak. Kilenc gép semmisült meg.
A NATO még rosszabb statisztikával rendelkezett. Luftwaffe 1960-tól kezdve összesen 915 darab F-104 F, F-104 G, TF-104 G és F/RF-104 G Starfightert rendszeresített. Már kezdettől fogva nagyon sok repülőgép szenvedett balesetet, számos pilóta halálát okozva. A legrosszabb évük 1965 volt, akkor 28 Starfightert vesztettek, ami több mint havi 2 gépes átlagot jelentett. Ez a háborús veszteségnek is beillő baleseti statisztika miatt a típus megkapta a „repülő koporsó” és „özvegycsináló” beceneveket. Az 1960-as években a 100.000 repült órára jutó baleseti veszteség 139 darab volt. Starfighterek teljes németországi pályafutása során a gépek harmada semmisült meg, összesen 270 darab repülőgép! Ezt az elképesztő arányt érdemes összehasonlítani két másik NATO ország adataival. Míg a Kanadai Légierő egynegyedét veszítette el 200 darab CF-104-esének, addig a norvégok 56.000 repült óra alatt „csak” 6 gépet voltak kénytelenek a veszteséglistára tenni.
Joggal merült fel a kérdés, hogy miért ilyen gyakoriak a katasztrófák? A gépek irányítása meghaladja-e a hajózók információ feldolgozó képességeinek határait?
A katonai űrrepülés rendkívüli eseményei felhívták a figyelmet a személyi tényező szerepére
Az 1960-as és 1970-es években a sorozatos rendkívüli események között még parancsmegtagadás is előfordult. A katonai űrrepülések történetében először W. Schirra szegült szembe a földi irányítással. 1968-ban, az Apolló-7 parancsnokaként a földi irányítás legnagyobb megrökönyödésére nyíltan és határozottan „függetlenítette” magát. Amikor a földi irányítás egy feladatot akart vele elvégeztetni, kifejtette, hogy „utálja” ezeket a dolgokat és „szemeteknek” titulálta a földieket. Komoly riadalmat keltett, amikor kijelentette, hogy „elegem van, mostantól fogva én leszek a repülés irányító, nem megyek bele semmi új játékba”. Önkényesen megváltoztatta a gyógyszerelési utasításokat is és nem volt hajlandó a sisakban való leszállásra sem, ahogy azt a szabályzat előírta volna. Amikor parancsot kapott a földről, hogy vegye fel a sisakot, visszaszólt: „nem létezik!”, és sisak nélkül szállt le. „Végül is a fedélzeten én voltam a parancsnok, ha eltűntem volna, viselhetnek a földön annyi fekete karszalagot, amennyit csak akarnak, de a túlélésért én voltam a felelős” – kommentálta kissé zavarosan leszállás után az esetet. Ugyan a parancsmegtagadásért felelősségre vonták, de bele gondolni is rossz, ha ezt az ellenszegülést egy atombombával megrakott űrhajó parancsnokaként követte volna el [F].
Itt is felmerült a kérdés, hogyan juthat el egy jól felkészített pilóta a parancsmegtagadásig? Milyen törvényszerűségek szabályozzák az operátori tevékenység megbízhatóságát?
Egy másik esetben 1976-ban a katonai rendeltetésű Szaljut-5 űrállomás (valójában egy Almaz osztályú űrbe telepített harcálláspont) fedélzetén B. Volinov űrhajó parancsnok és V. Zsolobov fedélzeti mérnök teljesített szolgálatot, amikor váratlanul lekapcsolódott a világítás, majd leálltak a fedélzeti rendszerek is és az űrhajósok életveszélybe kerültek.
2. ábra. B. Volinov a Szaljut-5 parancsnoka
„Hirtelen megszólalt a sziréna, és kialudtak a fények, minden kikapcsolódott, még az oxigénregeneráló berendezés is. Ez azt jelentette, hogy csak annyi oxigénünk van, ami az állomáson belül található. A teljes sötétségben találtuk magunkat az üvöltő szirénával. Teljes sötétség – nem tudtuk hol van fenn, és hol van lenn – csak a sziréna üvöltött. Ez akkor szólal meg, ha az életet veszélyeztető meghibásodás keletkezik a fedélzeten. Ebben a stressz helyzetben kellett megőriznünk a hidegvérünket, és nem volt szabad pánikba esnünk. Odatapogatóztunk a pulthoz és kikapcsoltuk a szirénát, és először tapasztaltuk meg a kozmosz csendjét. Olyan érzésünk volt, hogy egy halott világban vagyunk. Ez az érzés nem való gyönge idegzetűeknek” – írta később B. Volinov a jelentésében. Rejtjeles táviratot küldtek a földre az állomás meghibásodásáról, de csak egyirányú kapcsolatuk volt, nem kaphattak segítséget a földről, magukra maradtak. Nagy nehézségek árán lépésről-lépésre sikerült visszaállítaniuk a rendszereket és két óra múlva az űrállomás életre kelt.
3. ábra. V. Zsolobov a Szaljut-5 fedélzeti mérnöke
V. Zsolobov fedélzeti mérnöknél a stressz nem múlt el nyomtalanul. „A stressz következtében Vitalíjnál (V. Zsolobovnál) semmilyen gyógyszerre nem szűnő, befolyásolhatatlan, erős fejfájás kezdődött. Megtagadta a futószőnyeg-edzéseket, inkább csak relaxált állapotban úszkált a fedélzeten. Kettőnk helyett kellett dolgoznom”. A gyors állapotromlás miatt, a 60 naposra tervezett űrutazást a 42. napon azonnal meg kellett szakítani. Ekkor már V. Zsolobov olyan rossz állapotban volt, hogy a szkafanderét sem tudta felvenni. B. Volinov öltöztette fel, és kötözte be az ülésbe a mély stuporozus állapotban lévő űrhajóst [G].
B. Volinov űrhajó parancsnok kénytelen volt egyedül, a fedélzeti mérnök segítsége nélkül hozzálátni a leszálláshoz. A földet érés nem sikerült. Az ejtőernyőn lóbálózó űrhajó éppen a legnagyobb kilengésében volt, amikor a puha leszállást biztosító földközeli fékező rakéták működésbe léptek, ezért azok az űrhajót nem fékezték le, hanem odébb lódították. Az űrhajó az élével csapódott a fölhöz, majd 8 méterre visszapattant, és az oldalán csúszva állt meg. A kemény földet érés miatt V. Zsolobov szkafander sisakja beszorult, és a feje is megsérült. Az első kiszabadítási kísérletet az elektromos vezetékek rövidzárlata és szikrázása miatt félbe kellett szakítani. Csak a második kísérletre sikerült V. Zsolobovot kihúzni az ülésből. Az űrhajósoknak jártányi erejük sem volt, szinte magatehetetlenül feküdtek a leszállóegység mellett a fűben. „Eljött az idő, amikor úgy éreztem, hogy mi már nem élünk, erre nagyon jól emlékszem, ez nem félelem volt, hanem egy abszolút közömbösség, csak arra gondoltam, hogyan hagyhattam ott az enyéimet a földön?” – mondta később V. Zsolobov.
Ez az eset az űrrepülés megoldatlan pszichológiai problémáira hívta fel a figyelmet. Újra és újra felmerült a kérdés, hogy milyen hatásai vannak az űrrepülés stressz tényezői az űrhajósok szellemi munkavégző képességére, hogyan lehet lemérni az emocionális feszültség szintjét, hogyan alakult ki a hajózók rezerv nélküli állapota? Biofeedback technika [H] segítségével befolyásolni lehet-e az emocionális feszültség szintjét, illetőleg az információ feldolgozó képesség, az emocionális feszültség szint és a rezerv nélküli állapot mérésével távol lehet-e tartani a repüléstől az alkalmatlan jelölteket?
4. ábra. A bio-feedback technika segítségével befolyásolni lehet az emocionális feszültség szintjét
Űrélettudományi kutatások a VSZ tagállamaiban
A rendkívüli események és katasztrófák magas száma megoldást sürgetett. Ezekben az években a VSZ Politikai Tanácsadó Testülete felügyelte a tagállamok valamennyi politikai, gazdasági és kulturális szervét, Katonai Tanácsa és a Honvédelmi Miniszterek Bizottsága pedig a szerződő feleknek beleszólási jogot biztosított a katonapolitikai kérdésekbe. A VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a tagállamok Vezérkari Főnöksége alárendeltségében lévő egészségügyi szolgálatfőnökein keresztül felügyelte az orvos-biológiai kutatásokat. Az egészségügyi szolgálatfőnökök rendszeresen találkoztak az úgynevezett koordinációs értekezleteken, ahol meghallgatták a beszámolókat, megvitatták az elért kutatási eredményeket és elfogadták a következő öt évre szóló munkaterveket. Tíz szekcióban folytak a tanácskozások, az űrélettudományi kutatásokkal a IX. Repülőorvosi szekció foglalkozott [1]. A honvédorvosok ennek megfelelően nemzetközi kooperációban végezték űrélettudományi kutatásaikat. A VSZ titkos problémakatalógusában a Покой (Pokoj: nyugalom) fedőnevű fejezet „A hajózó tevékenység pszichofiziológiai és higiénés sajátosságainak tanulmányozása, a repülés előtti és alatti munkaképesség dinamikus megfigyelésére alkalmas orvosi kontroll effektusának növelése céljából” című 4. témán belül a magyar fél elvégezte a pilóták szellemi munkavégző képességének vizsgálatát [2]. Megvizsgálta reális repülések előtt és után a hajózóállomány munkavégző képességét [3, 4]. IFK méréseket és longitudinális EKG-vizsgálatokat végzett reális repülések alatt, felmérte a hajózók emocionális feszültség szintjét és pszichés rezerveiket [5, 6, 7, 8].
Az Аккредитив (Akregyitív: hitellevél) fedőnevű fejezet „A katonai szakemberek pszichofiziológiai kiválogatása” című 6. témán belül a magyar fél a prognosztikai modell kifejlesztésével és kipróbálásával foglalkozott [9, 10, 11, 12, 28, 36].
A 7. téma koordinálását a Magyar Népköztársaság végezte, részt vettek benne a bolgár, német, lengyel, szovjet, csehszlovák és román kutatók. A Medicorral együttműködésben létrehozták és kipróbálták a KTD–1, KTD–8, KTD–11 készülékcsaládot [13], kidolgozták a készülék műszaki-harcászati követelményeit, és rendszerbe állították a VSZ-tagállamok hadseregei számára. Kidolgozták a Balaton-Psychocalculator készülékcsaládot [14, 15, 19, 37].
5. ábra. A VSZ űrkutatási problémakatalógusának egy oldala (részben kitakarva)
A kutatások eredményeiről a VSZ szimpóziumain és munkaértekezletein az Interkozmosz Kozmikus Orvos-biológiai Állandó Munkacsoportjának ülésein, valamint a rájuk vonatkozó mértékben a MH honvédorvosai részre tartott továbbképzéseken számoltak be [16, 17]. Jelentéseiket a VSZ tagállamoknak rendszeresen megküldték, illetőleg viszonossági alapon tőlük is rendszeresen megkapták.
Az információ feldolgozás mérésének elméleti kidolgozása
A kérdés tanulmányozására szolgáló magyar repülő- és űrorvosi kutatások 1972-ben kezdődtek [18]. Információelméleti megfontolások alapján a pilóta-repülőgép rendszer működése a rendszerbe jutó, meghatározott tartalommal rendelkező információ-áramlással jellemezhető. A szignálok adása és válaszreakciók lemérése alapján meghatározható a rendszerben folyó információ feldolgozás terjedelme, sebessége és áteresztőképessége. Shannon összefüggése alapján kiszámítható, hogy négyválasztásos fényszignál rendszer alkalmazása esetén, minden (egyenlő valószínűséggel, de véletlenszerű sorrendben adagolt) fényfelvillanással 2 bit információ feldolgozására késztethető a vizsgálati személy.
I = – ∑ Pi log2 Pi, ahol
I = a feldolgozott információ mennyisége, Pi = az egyes szignál megjelenésének valószínűsége, amely az általa használt négyválasztásos rendszerben 0,25 értéket vesz fel.
I = ∑ (0,25 log2 0,25) = 4(0,25 log2 0,25) = 2 bit
Egy optimalizált mérési ciklus alatt 16 esetben vizsgálandó meg a kapott 2 bit információ mennyiség feldolgozása, fel nem dolgozása, vagy hibás feldolgozása. 16 hibátlan reakció esetén 16-szor 2 bit feldolgozása történik meg, tehát a feldolgozott információ mennyiség átlaga is 2 bit lesz. Az így meghatározott 2 bit információ mennyiség csak hibátlan reakció esetén érvényes. Reakció hiánya az adagolt 2 bit információ mennyiség észlelésének, feldolgozásának, vagy lereagálásának zavarát jelzi. Ép szenzomotoros státusz esetén a 2 bit fel nem dolgozását jelenti. Hibás reakció az adagolt 2 bit információ mennyiség rossz feldolgozását, vagy rossz lereagálását jelenti. Az alábbi számítás alapján meghatározható, hogy hiba esetén mennyire csökken az átvitt információ mennyisége. A reakció hiánya, a hibás reakciók és azok elhelyezkedése, valamint a helyes reakciók, azok elhelyezkedése és ismétlődése Wentzell mátrix módszerével határozható meg.
I = ∑ Ps log2 Ps + ∑ Pr log2 Pr – ∑ Psr log2 Psr alapján, ahol
Ps = az s1 s2 s3 s4 szignálok megjelenésének valószínűsége,
Pr = az r1 r2 r3 r4 reakciók valószínűsége,
Psr = az sr1 sr2 sr3 sr4 szignál és reakciókapcsolatok realizált variánsainak valószínűsége.
6. ábra. A szerző korabeli munkafüzetének egy lapja a Wentzell mátrix szerinti számításokkal
Kiszámítható, hogy az első hibás reakció egy azon helyen 0,22 bit átvitelét jelenti, a második hibás reakció egy azon helyen 0,11 bit; a harmadik 0,08 bit; a negyedik 0,05 bit; az ötödik pedig 0,04 bit információ átvitelét jelenti. Lemérve a vizsgálati személy egyszerű szenzomotoros reakció idejét, majd az összetett (négyválasztásos) reakció idejét, a kettő különbségéből meghatározható a választási idő. A feldolgozott információ mennyiség és a választási idő hányadosa a bitsebesség. R bitsebesség tehát a lemért bitszám és a választási idő hányadosa.
R = I bit / választási idő sec = R bit/sec
Az információ feldolgozó képesség (IFK) az úgynevezett C = bitkapacitással is jellemezhető.
C = R I/log2 N, ahol N = a választható szignálok száma.
Hibátlan reakciók esetén, 4 választásos rendszerben, C = R 2/2, vagyis C = R, tehát a bitkapacitás egyenlő a bitsebességgel. Hibázás esetén, annak súlyossága szerint C csökken.
Hick és Hyman törvénynek megfelelően megállapítható, hogy az információ mennyisége és a reakcióidő között lineáris összefüggés áll fenn, mennél több a bitmennyiség, annál nagyobb a reakcióidő is. Az összefüggést koordináta rendszerben szemléltetve egy emelkedő görbe ábrázolódik. Gyakorlással a reakcióidő csökkenése érhető el, ilyenkor a görbe mindinkább a vízszinteshez közeledik. Az IFK a feladat bonyolultságától, valamint a szignál és a reakció lehető legjobb egybeesésétől is függ, ami rámutat a repülőgép műszerei (szignál) és vezérlőszervei (reakció) optimális kialakításának fontosságára.
A Balaton készülék
1975-ben a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet (ROVKI), illetőleg a Medicor Művek Kutató és Fejlesztő Intézete együttműködési szerződést kötött egy speciális repülőorvosi igények kielégítéséhez szükséges készülék fejlesztésével kapcsolatban [19]. A ROVKI-ban hamarosan elvégezték a szükséges vizsgálatokat, illetőleg kidolgozták az IFK vizsgálatára alkalmas műszerrel kapcsolatos találmányi bejelentés elméleti alapjait és annak gyakorlati vonatkozásait [20]. A készülék először Magyarországon, később az Egyesült Államokban is szabadalmi oltalmat kapott [21]. A repülő- és űrorvosi specifikáció alapján a Medicor Művekben el is készült először Reflex néven az IFK mérésére szolgáló műszer, amely galvanikus bőrellenállás (GBR) meghatározására alkalmas mérőegységet is tartalmazott. Relax néven pedig a komplex táskadiagnosztikai készülékbe (KTD 11F) építették be. Az IFK mérőműszernek a Medicor 1976-ban a Balaton nevet adta.
7. ábra. Az eredeti Balaton készülék a robusztus fedélzeti csatlakozókkal
Ez a műszer az akkori – nagyméretű, elektroncsöves és tranzisztoros – orvosi műszerek világában csúcstechnikának számító kisméretű, mikroprocesszoros készülék volt. A 420 g súlyú, könnyen kezelhető eszköz három részből állt, reakcióidő mérőt, pulzusszámlálót és galvanikus bőrellenállás (GBR) mérőt is tartalmazott. A programozható mikroprocesszor számos vizsgálati metodikát tartalmazott és képes volt a vizsgálati eredmények kiszámolására is. Akkoriban a programvezérelt orvosi vizsgálati metodika és a real time adatfeldolgozás is orvostechnikai újdonságnak számított. Hanggenerátora egy fülhallgatóban hallható, véletlenszerűen előállított magas és mély hangokat tudott előállítani, ezáltal az IFK mérése közben hangzavarást is lehetett alkalmazni. A vizsgált személynek az IFK meghatározása közben össze kellett számolnia, hogy hány darab magas, illetőleg hány darab mély hangot hallott. Ilyen módon a figyelemmegosztás közben a rezerv nélküli állapottal arányos módon nőtt a hibázások száma, csökkent a bitsebesség, és a feldolgozott információ mennyisége. Az aktuálisan mért pulzusszámmal a fülhallgatóban hallható hangot modulálni is lehetett, így biofeedback és relaxációs vizsgálatok végzésére is alkalmas volt, illetőleg autogén tréningre [I] is lehetett használni.
Vizsgálati metodika
A Balaton készüléket az űrhajós a bal kezében marokra fogta, mutató ujját a pulzus-számlálóba illesztette, 3. és 4. ujját pedig a GBR érzékelőhöz rögzítette egy tépőzáras szalag segítségével. Figyelembe kellett venni, hogy az űrben nincs a készüléknek súlya, ezért – nehogy ellebegjen – a tépőzárral rögzíteni kellett. Kevesen tudják, hogy a balkezesek nem kaphatnak repülési engedélyt (balkezes repülőgép, balkezes űrhajó nem létezik, a kezelőszervek jobbkezes hajózóra vannak tervezve), így a Balaton műszernek is jobbkezesnek kellett lennie (bal kezében tartotta, jobb kezével reagált). A készülék bekapcsolásával a hitelesítési gomb lenyomása után várni kellett, amíg a készülék nem jelezte készenléti állapotát. Ezután a programválasztó gombbal indítani lehetett a pulzusszámlálást és a bőrellenállás mérést.
8. ábra. A Balaton készülék fedélzeti használati utasítása
Először az egyszerű szenzomotoros reakcióidő mérésére került sor. A készülék kijelzőjén az első ablakban 16-szor jelent meg a szignál, amelyre a vizsgálati személynek amilyen gyorsan csak tudott az 1-es reakciógomb lenyomásával kellett válaszolnia. Ezután a négyválasztásos reakcióidő mérésre került sor. A kijelző 1-2-3-4-es ablakában egyenlő valószínűséggel, de véletlenszerű sorrendben villantak fel a szignálok, amelyekre a lehető leggyorsabban, lehetőleg hiba nélkül, a megfelelő 1-2-3-4-es reakciógomb lenyomásával kellett válaszolni. A szignálok adagolása történhetett saját tempón, amikor csak a reakciógomb lenyomása után jelent meg a következő szignál, és történhetett időkényszerben is. Az úgynevezett passzív időkényszerben az egyes felvillanások egyenlő időközökben (a beállítás szerint 1, 2 vagy 5 másodpercenként) a reakciótól függetlenül is megjelentek. A készülék képes volt egyre rövidebb időközönként a reakcióktól függetlenül is a szignálok adagolására, és ilyenkor a vizsgálati személy az előbb-utóbb követhetetlenül gyakorivá váló gyakori fényfelvillanások miatt biztos, hogy konfliktushelyzetbe került. Nőtt a pulzusszáma és csökkent a bőrellenállása és a növekvő hibaszám miatt csökkent a feldolgozott információ sebessége. A készülék emiatt visszalassította a szignálok adagolását. Néhány szignál gyorsítás és lassítás után a készülék beállt az aktuális pszichofiziológiai kondíciónak megfelelő szignál adagolási időintervallumra. Vagyis a metodika képes volt a túl gyorsan és sok hibával dolgozó, illetőleg a túl lassan, de hiba nélkül dolgozó operátoroknál is a lehető legkisebb hibával, a lehető leggyorsabb IFK meghatározására, miközben a konfliktushelyzetbe kényszerített vizsgálati személy emocionális feszültségi szintjét és pszichés rezerveinek nagyságát is meghatározta.
Eredmények, továbbfejlesztés
1. Kutatási eredményeikről először a VSZ Repülőorvosi Munkaértekezletén számoltak be 1975-ben [22]. Polivitamin készítmény hatását vizsgálták a vadászpilóták pszichofiziológiai funkcióira szimulátor repülések előtt és után. Összesen 90 repülést elemeztek. Az „A csoport”-ba sorolták azokat a pilótákat, akik repülő szempontból jó pszichofiziológiai sajátságokkal rendelkeztek: extrovertáltak voltak, stabil emocionalitással rendelkeztek, nem szorongtak, neurotikus feszültségük nem volt, és egyenletes magas szintű pszichés teljesítményre voltak képesek. A csoportból kizárták azokat, akiknél a zsíranyagcsere zavar volt kimutatható (250 mg % feletti serum cholesterin szint és 1000 mg % feletti összlipoid szint alapján). A „B csoport”-ba sorolták azokat a pilótákat, akik a repülőtevékenység szempontjából kedvezőtlen pszichofiziológiai sajátságokkal rendelkeztek (introverzio, labilis emocionalitás, szorongás, fokozott neurotikus feszültség, hullámzó és alacsony pszichés teljesítmény). Ebben a csoportban a pilóták szérum cholesterin szintje 250 mg % feletti, összlipoid szintje pedig 1000 mg % feletti volt. A kísérleti személyeket szimulátor repülés előtt és után vizsgálták meg, a vizsgálatokat egy hét és egy hónap múlva megismételték (dinamikus megfigyelés alá vették őket). Négyválasztásos szenzomotoros reakcióidő méréssel vizsgálták a pilóták információ feldolgozó képességének változásait (egyszerű reakcióidő, összetett reakcióidő, választási idő, hibaszám, szignálonként feldolgozott információ mennyiség, az információ feldolgozás sebessége, információ kapacitás, 1 bit információ feldolgozására fordított idő). Rögzítették az electronystagmogram (ENG) változásait (ez alapján meghatározták a műszerfal tekintési sorrendjét, gyakoriságát). Értékelték a szimulátor repülés minőségét, és az alapvető élettani mutatókat (maximális vérnyomás, pulzusszám, bőrhőmérséklet, légzésszám, EKG). Megállapították, hogy szimulátor repülések után javul az információ feldolgozó képesség. A polivitamin készítmény szedése mellett az egy hetes és az egy hónapos utánvizsgálatnál is mérték az információ feldolgozó képesség javulását. Megállapították, hogy a vegetatív dystoniára utaló jelek megváltoznak, miközben szimulátoron a repülés minősége nem változik, az A és B csoportba sorolt pilóták teljesítményük alapján is különböznek egymástól, a B csoportba sorolt pilóták szellemi munkavégző képessége rosszabb volt.
9. ábra. Az IFK mérése Balaton készülékkel TL-8 típusú MiG-21-es repülőgép szimulátorban
2. A következőkben a vegetatív idegrendszer szerepét vizsgálták a szuperszonikus vadász pilóták információ feldolgozó képességének alakulásában [23]. A vegetatív idegrendszer állapotának megváltoztatására biofeedback technikát alkalmaztak. A visszacsatolást az electroencephalogram (EEG) alfa hullámaira, pulzusszámra és a bőr galvanikus ellenállásának (GBR) változására valósították meg. Az információ feldolgozást akusztikus és vizuális ingerekre adott válaszok alapján mérték. A négyválasztásos reakcióidő mérés alapján meghatározták az információ feldolgozó képesség sebességét. A vegetatív idegrendszer tónusának állapotát a Kérdő-index alapján jellemezték. A vizsgálatokat 48 egészséges pilótán végezték, akik közül harmincan 10 perces relaxációs-, tizennyolcan pedig aktivációs autogén gyakorlaton vettek részt.
10. ábra. Relaxációs autogén tréning gyakorlat
Megállapították, hogy a sikeresen aktivált egyének információ feldolgozó sebessége csak a tréningen résztvevők 33 %-nál javult, szemben a sikeresen relaxáltak csoportjával ahol az információ feldolgozás sebessége a vizsgáltak 73 %-nál javult. A sikeresen relaxáltak csoportjában a relaxáció szubjektív átélését, a galvanikus bőrellenállás fokozódását, a pulzusszám csökkenését, az agy bioelektromos tevékenységében az alfa ritmus előfordulásának százalékos növekedését, valamint az információ feldolgozó képesség fokozódását mutatták ki. A relaxációs szeánszokat tízszer ismételték, és megállapították, hogy sikeres relaxáció esetén az információ feldolgozás sebessége szeánszról-szeánszra növekszik, míg a sikertelen relaxációs tréningeket folytatóknál az információ feldolgozás sebessége nem változik. A sikeres aktivációs tréninggel is emelhető az információ feldolgozás sebessége. Tízszer ismételve a tréningeket megállapították, hogy a Kérdő-index fokról fokra emelkedik, és a harmadik szeánsz után az egyén sympaticotóniába megy át. A relaxációhoz viszonyítva kevésbé sikeres az információ feldolgozás sebességének növelése, és gyakran kellemetlen szubjektív tünetek lépnek fel (fejfájás, fáradság).
11. ábra. EEG alfa hullámaira kialakított autogén tréning eredménye az IFK-ra sympaticotoniásoknál és parasympaticotoniásoknál (korabeli ábra)
A vizsgálatok jelentősége abban van, hogy a szerzők kimutatták, a vegetatív idegrendszer aktuális állapota befolyásolja az információ feldolgozó képességet, és hogy a relaxáció is és az aktiváció is képes az információ feldolgozás sebességét növelni. Megállapítható, hogy a vizsgáltaknál a relaxáció kedvezőbben hat az információ feldolgozásra, mint az aktiváció.
12. ábra. Az IFK mérése EEG vizsgálat közben
3. A kidolgozott IFK metodikát (a pszichés teljesítmény lemérését) sikerrel használták az edzések effektivitásának lemérésére is. A szerzők a szubalpin klímán, méréskelt fokú hypoxiában végzett sportkiképzés hatását vizsgálták pilótákon [24]. Megállapították, hogy a hypoxiás edzés javítja az ellenálló képességet, és javítja az információ feldolgozó képességet.
13. ábra. A pszichés teljesítmény mérése mérsékelt fokú hypoxiában
4. Vizsgálati metodikájukat sikerrel adaptálták a KGM-ISZSZI percepció-reakció vizsgálóműszerére és eredményesen alkalmazták a magyar űrhajósjelöltek kiválogatásánál is [25]. Meghatározták az egyszerű szenzomotoros reakcióidőt, a választási időt és az információ feldolgozás sebességét. Vizsgálataikat a magyar űrhajós jelölteken, kontroll csoportokként vadász pilótákon és fedélzeti technikusokon végezték. Az egyszerű szenzomotoros reakcióidő az űrhajós jelölteknél, a vadászpilótáknál azonos, sokkal jobb, mint a fedélzeti technikusoknál. Az információ feldolgozás sebessége leggyorsabb az űrhajós jelölteknél, leglassabb a technikusoknál. Idődeficitben az egyszerű szenzomotoros reakcióidő nem változik, az információ feldolgozás sebessége az űrhajós jelölteknél emelkedik, a kontroll csoportban nem változik. A szerzők rámutattak arra, hogy a módszerrel vizsgálva a szellemi munkavégző képességet, a különböző populációkban különbségek mérhetők le.
14. ábra. Balról egy korabeli pulzusszámláló, a KGM ISZSZI percepciómétere és egy GBR mérő. A kisméretű Balaton készülék képes volt a három nagyméretű orvosi műszer hardver-elemeinek kiváltására
15. ábra. Az IFK jobb és balkezes vizsgálata a KGM ISZSZI készülékén
5. Ezek után a Balaton készülékkel már az űrhajós kiképzéseken folytatták méréseiket [26]. A szerzők 140 célkövetési szimulátor-vizsgálatot végeztek űrhajósokon. Vizsgálták az emocionális feszültség szintjét, és az információ feldolgozó képesség mutatóit. Megállapították, hogy az információ feldolgozás terjedelme és sebessége, a szenzomotoros reakciók pontossága és sebessége, valamint a feladat teljesítésének minősége az űrhajós kiképzettségi szintjétől és egyéni pszichológiai adottságaitól függ. Korrelációt mutattak ki az emocionális feszültség szintje és a feladat bonyolultsága között. Az információ feldolgozás terjedelme és sebessége idődeficitben és hangzavarás mellett 30%-al növeli az emocionális feszültség szintjét. Az emocionális feszültség megnöveli a szenzomotoros reakcióidő latens periódusát, a pulzusszámot, légzésszámot és a bőrellenállás ingadozását. Az elváltozások a kevésbé tapasztalt űrhajósokon kifejezettebbek. Sikerült kimutatniuk, hogy a feladatok sikeres teljesítéséhez az emocionális feszültség egy optimális szintje tartozik.
16. ábra. Magyari Béla űrhajósjelölt IFK vizsgálata
6. Figyelmük ezt követően az időkényszerben végzett operátori munka vizsgálata felé fordult [27]. A szerzők 40 szuperszonikus vadászpilóta, 56 fedélzeti mérnök és 48 repülőgép vezető tisztiiskolás vizsgálatát végezték el. Mérték a pulzusszámot, bőrellenállást és az információ feldolgozó képességet saját tempón, idődeficitben és kettős terhelés alatt. Rezerv indexet határoztak meg a saját tempón és az idődeficitben végzett információ feldolgozás, valamint a vegetatív mutatók (pulzusszám, bőrellenállás) összefüggéseiből. Megállapították, hogy az időkényszer tűréséből és a vegetatív mutatókból következtetni lehet a pszichofiziológiai rezervekre. A pszichofiziológiai rezervek mobilizálása a repülési tapasztalattól függ mindhárom csoportban. Kimutatták, hogy a jó pszichofiziológiai rezervekkel rendelkező vizsgálati személy bonyolult feladathelyzetben is (idődeficit, hangzavarás, kettős terhelés) jobban megőrzi információ feldolgozó képességét.
17. ábra. Az időkényszer hatása az ERI és IFK mutatóira űrhajósjelölteken, vadászpilótákon, fedélzeti mérnökökön és a mérnök-műszaki állománynál (korabeli ábra)
7. A pszichés teljesítmény minősítésének bevezetéséhez szükség volt a normál értékek meghatározására [28]. A szellemi munkavégző képesség meghatározásának új módszeréről 1980-ban, a VSZ Tagállamainak Repülőorvosi Tudományos Munkaértekezletén Prágában számoltak be. A szerzők a négyválaszásos rendszerben kidolgozott információ feldolgozó képesség mérésének metodikáját ismertették. Megadták az űrhajós jelölteken, szuperszonikus vadászpilótákon, fedélzeti mérnökökön, és a kontroll-csoportokon mért egyszerű reakcióidő, választási idő és információ feldolgozó képesség standard értékeit.
18. ábra. Az ERI és az IFK értékei különböző állománycsoportokban (korabeli ábra)
8. A későbbiekben azt is megvizsgálták, hogyan hatnak az extrém környezeti tényezők az IFK alakulására [29]. Vadászpilótákon és önkénteseken vizsgálták a pulzusszámot, bőrellenállást, információ feldolgozó képesség mutatóit saját tempón, hangzavarás mellett, idődeficitben és kettős terhelés hatására hypoxia, kerékpár ergometria és alkohol-terhelés előtt és után. Barokamrában 5500 méteren 15 perces expozícióban idézték elő a hypoxiás hypoxiát. A szubmaximális kerékpár ergometriát 160 /min pulzusszámig végezték és 45 %-os alkoholt alkalmaztak 1,2 ml/testsúlykg dózisban. Megállapították, hogy kerékpár ergometria után javul az információ feldolgozó képesség, a mérsékelt fizikai stressz jelentősen mobilizálja a pszichofiziológiai rezerveket. Hypoxia rontja az információ feldolgozó képességet, a pszichofiziológiai rezervek hypoxiában kimerülnek. Kisfokú alkoholos befolyásoltságban az információ feldolgozó képesség javul, kettős terhelésre azonban romlik a teljesítmény, csökken az operátori munkaképesség és az emocionális ellenálló képesség, a pszichofiziológiai rezervek gyakorlatilag hiányoznak. A fizikai stressz, hypoxia és az alkohol, különböző képen hat a szellemi munkavégző képességre.
19. ábra. A pszichofiziológiai rezervek hypoxiában kimerülnek
9. A műszer Balaton néven először 1980-ban jutott ki az űrbe a Szaljut-6 űrállomás fedélzetére [30]. A szerzők a Saljut-6 fedélzetén, valamint a repülés előtt és után mérték az információ feldolgozó képességet. Megállapították, hogy az információ feldolgozás súlytalanságban romlik. Ez fontos eredmény volt akkoriban, az erről szóló közleményeket a NASA azonnal referálta [31]. Ismertették, hogy tapasztalt űrhajósoknál az emocionális feszültség kevésbé kifejezett, mint az először repülő kutató űrhajósoknál. Az egyszerű szenzomotoros reakcióidő a többször repült parancsnoki állománynál közel azonos repülés előtt, alatt és után, míg az először repülő kutató űrhajósoknál a repülés alatt csökken, a repülés után pedig lényegesen megnyúlik. A változás a repülés alatti izgalmi fázissal és a repülés utáni kifáradással magyarázható. A döntési idő a tapasztaltaknál stabil, míg a kutató űrhajósoknál a repülés alatt megnyúlik. A tapasztalt űrhajósok pszichés teljesítménye és emocionális feszültség szintje a végrehajtandó feladatok minőségének megfelelően alakul az űrrepülés mindhárom szakaszában, míg a kutató űrhajósoknál a feszültségszint jelentős labilitást mutat. Megállapították, hogy a munkavégző képesség alakulása függ a súlytalansághoz való alkalmazkodás minőségétől. Az úgynevezett „éles” alkalmazkodás idején, az első három napban, a reakcióidők megnyúlnak, a munkavégző képesség jelentősen csökken.
20. ábra. L. Popov, V. Rjumin és Farkas Bertalan a Szaljut-6 fedélzetén a Balaton műszerrel
A negyedik naptól kezdődően a pszichés munkavégző képesség fokozatosan növekszik. A munkavégző képesség alakulása a munkanap dinamikájában azt mutatja, hogy súlytalanságban a munkanap elején és a munkanap közepén a legmagasabb a teljesítőképesség. Az alkalmazkodás kezdeti időszakában, az űrutazás első három napján a kutató űrhajósok teljesítménye csökken. A parancsnokoknál ez a csökkenés nem észlelhető. Mivel mindkét állomány kategóriára egyformán hat a súlytalanság, megállapítható, hogy a teljesítmény csökkenést nem maga a súlytalanság, hanem a súlytalansághoz való alkalmazkodás minősége és az űrrepülés okozta fiziológiai és pszichológiai stressz okozza.
21. ábra. Farkas Bertalan és V. Kubaszov a Szaljut-6 fedélzetén IFK méréseket végez
10. A magyar „Munkavégzőképesség” (Работоспособность) kísérletet Szaljut-6 fedélzeti Balaton műszerével az Interkozmosz űrhajósokon is elvégezték [32]. A Balaton műszerrel végzett információ feldolgozó képesség vizsgálata során megállapították, hogy az egyszerű szenzomotoros reakcióidő a parancsnokoknál rövidebb, mint a kutató űrhajósoknál, az információ feldolgozó képesség sebessége idődeficitben jobban csökken a kutatóűrhajósoknál. A mongol-szovjet űrrepülésen a kutatóűrhajós teljesítménye jobb volt, mint a parancsnoké. A szerzők rámutattak arra, hogy a súlytalansághoz való adaptációban különbségek észlelhetők a tapasztalt és az először repülő űrhajósok között.
22. ábra. A magyar „Munkavégzőképesség” (Работоспособность) egyik mérésciklusára az 58. fordulat alatt került sor (részlet az űrrepülés programfüzetéből)
11. A Balaton készüléket 1981-től kezdve folyamatosan továbbfejlesztették. Balaton-M jelű készülék segítségével mért eredményeikről 1983-ban számoltak be [33]. A 34. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson ismertették a négyválasztásos reakcióidő mérésen alapuló információ feldolgozó képességet mérő módszerük és műszerük továbbfejlesztett változatát. Ismertették a pilótákon szerzet kísérleti adataikat. Vizsgálták a szellemi munkavégző képességet és az emocionális feszültség szintjét. Előadták, hogy a rezervek meghatározásával lehetőség nyílik a pilótatevékenység előrejelzésére, az űrállomás fedélzetén pedig a hosszúidejű űrrepülések longitudinális monitorizálására. A pszichofiziológiai tartalékok megszerzésében nagy szerepet játszik az edzés és kiképzés, a tartalékok megőrzésében pedig az alkalmazkodás minősége. A módszert alkalmasnak találták az űrhajósok pszichés állapotának felmérésére, és tevékenységük prognosztizálására.
23. ábra. A Balaton-M készülék
12. A Balaton készüléket felhasználták a súlytalansághoz való alkalmazkodás tanulmányozására is [34]. Az adaptáció akut szakában létrejövő haemodinamikai változások számos szerv és szervrendszer működésében okoznak változásokat. E változások pathomechanizmusának tisztázása érdekében alkalmazzák a földi szimulációs kísérleteket. A gravitációs terhelés irányának változása jól modellezhető billenő asztalon. A szerzők 15 gyakorlatilag egészséges pilótán végezték vizsgálataikat. Tíz percen keresztül horizontálisan, húsz percen keresztül orthostasisban és hat percen keresztül antiorthostasisban mérték a pulzusszámot, légzésszámot, systolés és diasztolés vérnyomást, három testtájon meghatározták a perfuziót és a capilláris PO2 változásait. Rögzítették az EOG-t, EKG-t, az artériás nyomásgörbéket és bipoláris elvezetések segítségével interhaemispheriális és intrahaemispherialis EEG felvételeket készítettek. A hullámok energia spektrumát Furier-analízis segítségével határozták meg. Minden terhelési fázisban (vizsgálat előtt, horizontális szakasz végén, orthostasis végén és antiothostasis végén) meghatározták az információ feldolgozó képesség mutatóit. Az emocionális feszültségszint változásait GBR mérésekkel regisztrálták. Megállapították, hogy a haemodinamikai változások az EEG jelentős spektrális változását okozzák, antiorthostasisban a vestibularis apparátus ingerlésére utaló EOG változásokat rögzítettek. Sikerült orthostasisban és antiorthostasisban is az információ feldolgozó képesség változásait kimutatniuk.
24. ábra. IFK mérése a Balaton készülék segítségével antiorthostasisban
13. A Balaton készülék segítségével 1983-ban extrém környezeti feltételek között tesztelték az IFK változásait és vizsgálták a szervezet pszichofiziológiai tartalékainak mobilizásását [35]. A Pamír magashegyi expedíció négy tagjánál a Balaton műszer segítségével meghatározták az információ feldolgozó képesség mutatóit naponta háromszor, az expedícióra való felkészülés előtt, a szubalpin klímán végzett edzések alatt, a tizenöt napos 4000-6000 méteres barokamrás hypoxiás edzés előtt és után, és az expedícióról való visszaérkezés után. Barokamrában migráló magasságon végezték az edzéseket. Az individuális hypoxia tűrőképesség figyelembevételével 2000-3000 méteres hypoxiában steady-state terheléseket végetek. Nagy magasságban 5000-6000 méteren aktív orthostaticus terheléseknek vetették alá a kísérleti személyeket. 5000 méteren, barokamrában étkeztek, így vizsgálták hypoxiás emésztés hatását a szervezet pszichofiziológiai tartalékaira, és gyakorolták a hypoxiás körülmények közötti alvást is. Megállapították, hogy az információ feldolgozó képesség mutatóit a fizikai edzés és a hypoxiás edzés hatására a szervezet pszichofiziológiai tartalékainak mobilizálása útján javítani lehet.
25. ábra. Vita maxima terhelés alatt Balaton készülékkel mérték a Pamír expedíció hegymászóinak pszichofiziológiai tartalékait
26. ábra. A Balaton készülék a Pamír 7000 méteres hegycsúcsain
14. A Balaton készülék segítségével végzett IFK mérések segítettek a kimerítéses terheléses vizsgálatok során a pszichés teljesítmény határainak feltérképezése terén [36]. Megállapították, hogy a repülés gyenge láncszemévé váló ember repülőalkalmasságának elbírálása egyre fontosabb szerepet tölt be a repülésbiztonságban. A szellemi és fizikai munkavégzés meghatározására egyaránt szükség van. A terheléses vizsgálatok kimerítéses jellege biztosíthatja a tartalékok felmérését és az állapot prognosztizálását. A terheléses vizsgálatoknak komplex módon ki kell terjedniük a szakmai tevékenység minden ágára. A szubmaximális, és maximális spiro-cardio-ergometriás terhelés szív-érrendszeri vizsgálatai mellett ismertették a longitudinális EKG és Holter vérnyomás meghatározásával járó komplex metodikáikat, amelyek kiterjedtek egyúttal személyiség és pszichofiziológiai vizsgálatokra is. Beszámoltak a komplex terhelések alatt végzett információ feldolgozó képesség terén végzett vizsgálataikról és ismertették újabb eredményeiket.
27. ábra. Farkas Bertalan pszichés teljesítményének mérése spiro-cardio-ergometriai vizsgálaton
28. ábra. IFK mérése magassági ruhában 14 000 méteres felszállás előtt
15. A Balaton készülék segítségével vizsgálták a Cavinton hatását az IFK-ra [37]. Barokamrában, és magashegyi expedíciók alatt önkénteseken figyelték a gyógyszer hatását. Megállapították, hogy a Cavinton nem rontja a hypoxia tűrőképességet, sőt barokamrában növeli a hypoxiás rezerv időket. Nem változtatja meg a hypoxiás informá-ció feldolgozó képességet és kedvezően csökkenti emocionális feszültség szintjét az idődeficites vizsgálatoknál.
29. ábra. IFK mérése barokamrában 5 000 méteres hypoxiában
16. Tovább folytak a módszer és műszer fejlesztési munkái és 1984-ben javaslatot tettek a Szaljut-7 fedélzetére kerülő Balaton műszer alkalmazására [38]. Az Interkozmosz XVII. konferenciáján ismertették az űrállomás fedélzetére kifejlesztett, számítógépes adatfeldolgozásra alkalmas módszerüket és műszerüket. A továbbfejlesztett Balaton készüléket fedélzeti magnetofon és telemetriás földi adatközlés segítségével alkalmasnak minősítették az űrhajósok aktuális pszichofiziológiai állapotának meghatározása révén a munkaképesség valósidejű megállapítására.
30. ábra. A Szaljut-7 fedélzetére kifejlesztett Balaton készülék (Psychocalculator) telemetriás adatközlésre is alkalmas volt
Az új módszer is alkalmas minősítést kapott az operátori tevékenység megbízhatóságának mérésére, és ezáltal a repülés biztonságának fokozására. Megállapították, hogy az IFK mérés alapján aktuálisan rossz pszichofiziológiai állapotban lévő űrhajós távol tartható egy felelősségteljes operátori beavatkozástól (például űrséta), illetőleg ha a feladat meghaladja az aktuális pszichés teljesítőképességét, az operátori tevékenység megalapozottan halasztható el.
31. ábra. Farkas Bertalan IFK mérése a továbbfejlesztett Balaton készülékkel
17. Az IFK mérésére alkalmas új műszer és metodika az Acta Astronauticában is ismertetésre került [39]. A közleményben beszámoltak a pilótákon, repülőgépvezető jelölteken, fedélzeti technikusokon, saját tempón és időkényszerben mért vizsgálati eredményeikről.
32. ábra. Farkas Bertalan IFK mérése Balaton1-M készülékkel billenőasztalon
19. Az IFK mérések jól használhatóaknak bizonyultak a katonai repülésben is [42]. Erről Szófiában, a VSZ Tagállamainak Repülőorvosi Tudományos Munkaértekezletén 1986-ban számoltak be. Ismertették a katonai repülés katasztrófáit és repülőeseményeit. Felhívták a figyelmet, hogy a szellemi munkavégző képesség meghatározásának fontosságára. Megállapították, hogy az információ feldolgozó képesség mérése, és felhasználása a repülő alkalmasság elbírálásában elősegíti baleset veszélyes helyzetek megelőzését.
33. ábra. A Balaton military változata hasznosnak bizonyult a katonai repülésben
20. Tovább gyűltek a Szaljut-7 űrállomáson mért adatok, így 1987-ben Kalugában, a Kozmikus Biológia és Űrorvostan VIII. Öszszövetségi Konferenciáján már összefoglalhatták a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén végzett pszichés munkavégző képességre vonatkozó vizsgálataikat, melyeket az alapszemélyzeteken, látogató-személyzeteken, parancsnoki állományon és a kutató űrhajósokon végeztek [43].
34. ábra. Farkas Bertalan információ feldolgozó képességének meghatározása 5500 méteres magasságon
21. Vizsgálataik alapján az IFK meghatározásának szerepére hívták fel a figyelmet a pilóták és jelöltek hypoxia tűrő képességének értékelésében [44]. Barokamrában 5500 méteres magassági vizsgálat előtt, alatt és után mérték a galvanikus bőrellenállást, pulzusszámot és az információ feldolgozó képesség mutatóit. Megállapították, hogy a galvanikus bőrellenállás minden fázisban magasabb, mint vizsgálat után, vagyis az emocionális feszültség a vizsgálat után a legkisebb. A négyválasztásos szenzomotoros reakcióidő kettős terhelésre hypoxiában romlik. A döntési idő hypoxiában megnyúlik. Az információ feldolgozás sebessége hypoxiában lassul, az idődeficit hypoxiában rosszabbul tűrhető, mint normoxiában. Rossz hypoxia tűrőképesség esetén az információ feldolgozó képesség extrém rossz értékeket vesz fel, akár meg is szűnik.
35. ábra. A Balaton-M készüléket Medicor sorozatban gyártotta
A Balaton készülék folyamatos fejlesztése során a Balaton-M, Balaton-1M, és a Psychocalculator voltak a legsikeresebb modifikációk [45]. A készülékeket a Medicor sorozatban gyártotta. Katonai és polgári változata is volt, a repülőorvosi gyakorlatban a repü-lőcsapatoknál, katonai repülőtereken startorvosi vizsgálatoknál, a ROVKI-ban pedig a Pszichológiai Osztályon, Magassági Vizsgáló és Kutató Osztályon, Repülés Élettani Kutató Osztályon és a Funkcionális Diagnosztikai Laboratóriumban és a Szemészeten alkalmazták.
36. ábra. A hordozható Medicor műszerek sarkvidéki körülmények között is jól működtek
Expedíciók műszere volt, járt az északi sarkvidéken, Pamír hegycsúcsain és az Adriai tenger mélyén is. Veszélyes munkahelyeken, földalatti harcállás pontokon, bányamentőknél, közúti közlekedésben, és a vasúti közlekedés dolgozóinál is mértek vele. Eredményesen alkalmazták a sportorvosi gyakorlatban is, ahol a fizikai teljesítmény mellett a pszichés teljesítmény is nagy szerepet játszik, meghatározták az edzések hatékonyságát és prognosztizálták a sportoló teljesítményét. A módszerrel és a műszerrel kapcsolatosan több szabadalmi bejelentés is született [46].
Az információ feldolgozó képesség mérésének metodikai továbbfejlesztése az Interkozmosz megszűnése (1991) után is folyamatosan napirenden volt, a kutatásokat a Magyar Űrkutatási Iroda (MÜI) is támogatta. A számítástechnika rohamos fejlődése újabb és újabb hardver elemek használatát tette lehetővé. Mód nyílt a metodika és műszer számítógépes szimulációjának kidolgozására.
37. ábra. Mérés a Balaton műszerrel a Spitzbergákon
22. A pszichológia Hick-törvényének megfelelően neuron dinamikai modellt alkalmaztak és a Ising-modell beépítésével növelték a mérések pontosságát. Kidolgozták az információ feldolgozási teljesítmény (IFT) fogalmát, metodikájukban alkalmazták az emocionális feszültség szint mérése mellett a taktika, feladat orientáltság (motiváció) paramétereit is [47].
A Hick-törvény szerint:
r = te + If / IFK, ahol
e = az egyszerű reakcióidő (ERI),
r = az összetett reakcióidő (ÖRI),
f = a feldolgozott információ mennyisége,
FK = az egyén pillanatnyi állapotára jellemző információ feldolgozó képesség.
Rendszerelméleti szempontból az információ feldolgozási folyamatot dinamikus egyensúlyi állapotokon keresztül megvalósuló sztochasztikus folyamatnak tekintették. A folyamat modelljébe bevezettek egy sztochasztikus változót, az úgynevezett taktikai paramétert, amelyen keresztül a mérhető mennyiségek szintén valószínűségi jellegűek lesznek. Információelméletileg az embert egy olyan átviteli csatornának tekintették, amelyhez hozzárendelhető egy – a pillanatnyi szomatikus és fiziológiai állapota által meghatározott – csatornakapacitás, valamint a jelfeldolgozási folyamat időbeliségét jellemző átviteli sebesség. A csatornakapacitásnak az átviteli sebesség maximumát tekintették. A vizsgált személy az optimális taktikai paraméter munkapont körül csak átmenetileg és rövid időre képes a csatornakapacitásának megfelelő átviteli sebességen dolgozni. A folyamat pontosabb jellemzéséhez újradefiniált paramétereket vezettek be. A csatornakapacitást a továbbiakban az információ feldolgozási képességként (IFK) azonosították. Az átviteli sebesség átlagát a továbbiakban információ feldolgozási teljesítménynek (IFT) nevezték. A folyamat sztochasztikus jellegét hordozó és az optimális munkapontot jellemző elemet taktikai paraméternek definiálták. A munkapont körüli ingadozást jellemző adatot motivációs paraméternek nevezték el. A csatornakapacitás és a folyamat átlagos teljesítményének viszonyát pedig feladat orientáltsági tényezőnek határozták meg.
38. ábra. A vizuális teljesítmény teszt
23. Új lendületet adott az eljárásnak a vizuális teljesítmény teszt (VTT) bevezetése is [48, 49]. Többszintű neurondinamikai hálózatokat elsősorban a látás leírására használnak. A szerzők a legegyszerűbb, kétszintű neurondinamikai modellt választották. E szerint a preszinaptikus sejttéren a külső jel hatására időben felfutó potenciáleloszlás jön létre. Az ingerület időbeni kialakulását a ta aktivációs időállandó jellemzi: ez az inger megjelenése és a potenciáleloszlás átlagának az aktivációs szint fölé kerülése közti átlagos idő. A preszinaptikus mintázat a szinapszisokon keresztül létrehozza a posztszinaptikus sejttérben (agykéregben) a posztszinaptikus potenciáleloszlást. Ez időben stabilizálódó jellegű, azaz a tc cortikális feldolgozási idő növekedésével egy korábban rögzült mintakészlet valamely elemére jellemző potenciál eloszláshoz konvergál. A két potenciál eloszlás összehasonlítása alapján történik a külső jel osztályba sorolása az egyénben kialakuló taktika által meghatározott tc idő után. Az agykérgi döntés után a fizikai reakcióhoz szükséges fiziológiai beavatkozási időt jelölték tb-vel. A teljes reakcióidő a fönti három időérték öszszege: tr = ta + tc + tb. A nehezen szétválasztható aktivációs és beavatkozási idők összege az egyszerű reakcióidő (ERI): te = ta + tb.
Fenomenológiai modelljük jelenségszinten írta le a folyamatot. Fundamentális modelljük mintáját a statisztikus fizikából ismert Ising-modellben találták meg, mely szerint nagyszámú, egyszerű elemek rövidtávú kölcsönhatása határozza meg a rendszer globális állapotát. Az általuk kidolgozott fenomenológiai modell kvalitatív tulajdonságai jól illeszkedtek a fundamentális modell tulajdonságaihoz. Modelljüket első lépésben számítógépes programban valósították meg. A mérés során, a monitoron megjelenített ábrasorozatra adott választásos reakcióidőket és a válaszok minőségét rögzítették és értékelték.
Együttműködési szerződést kötöttek az Aviatronic Kft.-vel a PsychoCondi nevű készülék előállítására [50]. Az ESA Élettudományok Osztályának vezetője ROVKI-ban tett látogatásán megismerkedett a pszichés teljesítmény mérésének eredményeivel. Eredménnyel kecsegtető tárgyalások kezdődtek az ESA Neurolab fedélzetére adaptálható módszer és műszer kidolgozásáról [51]. NASA pályázatot nyújtottak be a Neurolab fedélzeti kísérletekre [52], amelynek felhasználására a ROVKI megszüntetése (1995) miatt már nem került sor, a kísérletek abba maradtak.
Hivatkozások
1. Секция IX. Авиационная Медицина. Témakatalógus. 74-83. pp. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1985 12 303.
2. Хидег Й., Ремеш П., Богнар Л., Нечаев А. П., Пономарева И. П., Жукова О. П., Транев В. А. Псическая работоспособность и психофизиологические резервы человека-оператора. Доклады делегации ВНР на XVIII. Совещания Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Стран Участниц Программы Совета Интеркосмоса. Гагра, 1985.
3. Пономарева И. П., Нечаев А. П., Иванов А. А., Хидег Й., Богнар Л., Ремеш П. Сравнительная оценка динамики работоспособности оператора в условиях натурного и модельного экспериментов. Доклады делегации ВНР на XVI. Совещания Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Стран Участниц Программы Совета Интеркосмоса. Kecskemét, 1983.
4. Remes P., Hideg J., Bognár L. Psychophysiologische methoden zur messung des dienst fahigkeit des flugzeugfuhrers. XX. VSZ Munkaülés. Drezda, 1985.
5. Ремеш П., Хидег Й., Богнар Л. Обективние методы испитания для определения состояния здоровя лиц лётного состава. Доклады делегации ВНА на научном-рабочем совещании по авиационной медицине Стран Варшавского Договора. Drezda, 1985.
6. Ремеш П., Пожгаи А., Хидег Й., Кисели И., Лехоцки Л. Исследования влияния перегрузок на сердечно-сосудистую систему методем Холтер. XXII. Совещания Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Стран Участниц Программы Совета Интеркосмоса. Варна, 1989.
7. Remes P., Pozsgai A., Hideg J., Lehoczky L., Kiszely I. 24 hours observation of pilots cardial satatus by Holter method. MN Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet Tudományos Közleményei. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, 1989.
8. Remes P., Pozsgai A., Hideg J., Kiszely I., Lehoczky L. Examination of the effect of G-load on cardiovascular system by Holter method. IUPS. Gravitational Physyology. Lyon, France. 1989. MN Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet Tudományos Közleményei. Kecskemét, 1989.
9. Bognár L., Remes P., Hideg J. The effect of autogenous-training on the information processing ability. XXXIV. IAF Congress, Budapest, 1983.
10. Remes P., Hideg J., Bogár L. Objektive Untersuchungsmethoden zur Beurteilung des Gesundheitszustandes des genden personals. Доклады делегации ВНА на научном-рабочем совещании по авиационной медицине Стран Варшавского Договора. Drezda, 1985.
11. Пономарева И. П., Нечаев А. П., Жукова О. П., Хидег Й., Богнар Л., Ремеш П. Изучение ЭЭГ структуры сна и операторской деятельности человека при изменении режима суток. Актуальные вопросы физиологии и патологии сна. Москва, 1985.
12. Нечаев А. П., Мясников В. И., Козеренко О. П., Пономарева И. П., Хант М., Златарев К., Радковский Г., Хидег Й., Богнар Л., Ремеш П. Динамика показателей психической адаптации космонавтов к условиям полёта. XVIII. Совещания Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Стран Участниц Программы Совета Интеркосмоса. Гагра, 1985.
13. Ремеш П., Хидег Й., Богнар Л., Ченгери А. Применеие аппарата KTD-1 MEDIKOR в практике авиационной медицины. Доклады делегации ВНА на научном-рабочем совещании по авиационной медицине Стран Варшавского Договора. Deblin, 1978.
14. Хидег Й., Ремеш П., Богнар Л. О перспективах оценки работоспособности и емоционального состояния оператора. Доклады делегации ВНР на XV. Конференции и Сипозиуме Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Совета Интеркосмоса. Bukarest, 1982. pp.: 1-12.
15. Ремеш П., Хидег Й., Богнар Л., Пожгаи А., Шидо З., Г. Киш Д., Берени Е., Петер И., Калмар Ш. Обективная оценка работоспособности и методи подготовки спортсменов в экстремальных условиях. Доклады делегации ВНР на XVII. Совещания Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Стран Участниц Программы Совета Интеркосмоса. Brno, 1984.
16. Ремеш П., Хидег Й., Пожгаи А., Шидо З., Петер И., Г. Киш Д., Калмар Ш. Доклады делегации ВНР на XVIII. Совещания Постоянно Действующей Рабочей Группи по Космической Биологии и Медицине Стран Участниц Программы Совета Интеркосмоса. Гагра, 1985.
17. Отчёт авиaмедицинской секции к отчоту начальника венно-медицинских служб. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1985 12 305.
18. Ремеш П. Применение методов инженерной психологии в авиационной и космической медицине. Инженерная психология. 1972-1973. Dr. Remes Péter orvos százados munkafüzete, Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1972 10 40.
19. Együttműködési szerződés egyrészről a Medicor Művek Kutató és Fejlesztő Intézet, másrészről a MN Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet között. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1975 04 16.
20. Remes P. Jelentés és találmányi javaslat az információ feldolgozó képesség vizsgálatára alkalmas műszerrel kapcsolatban. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1975 04 16.
21. Eljárás cortikális információ feldolgozási képesség meghatározására választásos reakcióméréssel és berendezés ennek foganatosítására. Országos Találmányi Hivatal. Szabadalmi okirat. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1978 09 15. Eljárás és berendezés az aktuális pszichofizikai állapot komplex vizsgálatára. Danubia Szabadalmi Iroda. Közzétételi példány. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1983 06 15.
22. Ремеш П., Богнар Л., Ченгери А., Хидег Й. Действие поливитаминного препарата на психофизиологические показатели лётчиков при пилотировании тренажора типа тл-8. Доклады делегации ВНА на научном-рабочем совещании по авиационной медицине Стран Варшавского Договора. Kecskemét, 1975.
23. Hideg J., Bognár L., Remes P., Vámos L. The role of the vegetatíve nervous system in the information processing capacity of pilots. International Astronautical Federation. Congress. 1978. Dubrovnik.
24. Й. Хидег, Л. Богнар, Е. Берени, П. Ремеш, Й. Дёкёши. Вoздействие кондициoнирушей спортивной подготовки на психофизиологическое состояние лётчиков. Доклады Научново Рабочево Совещания по Авиационной медицине Стран Варшавсково Договора. Деблин. 1978.
25. Й. Хидег, Л. Богнар, П. Ремеш, М. Агоштон. Исследование умственной работоспособности у венгерских кандидатов-космонавтов. Доклады XII. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Варшава-Краков. 1979.
26. О. П. Жукова, В. И. Мясников, И. П. Пономарева, В. П. Салницкий, Й. Хидег, Л. Богнар, П. Ремеш. Изучение динамики эмоциональной напряжонности оператора при ручном управлении динамическим обектом в експерименте. Доклады XIII. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Дрезден. 1980.
27. Й. Хидег, Л. Богнар, П. Ремеш, В. И. Мясников, О. П. Жукова, О. П. Козеренко, И. П. Пономарева. Многосторонный подход к оценке умственной работоспособности операторов. Доклады XIII. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Дрезден. 1980.
28. Й. Хидег, Л. Богнар, П. Ремеш. Новая методика для определеня умственной работоспособности. Доклады Научново Рабочево Совещания по Авиационной медицине Стран Варшавсково Договора. Прага. 1980.
29. Л. Богнар, Й. Хидег, П. Ремеш. Изменение способности переработки информации под влиянием гипоксии, алкоголной нагрузки, и физической нагрузки. Доклады Научново Рабочево Совещания по Авиационной Mедицине Стран Варшавсково Договора. Прага. 1980.
30. Hideg J., Bognár L., Remes P., Kozarenko O., Miasnikov V. I., Ponomareva, I. P. Psychophysiological performance examination onboard the orbital complex Salyut-Soyuz. International Astronautical Congress. Paris. 1982. In L. G. Napolitano: Space 2000. Published by American Institute of Aeronautics and Astronautics New York. 1982.
31. Remes P., Hideg J., Bognár L., et al. Changes in information processing ability (IPA), EEG, EOG using passive orthostatic and antiorthostatic test. Hungarian Academy of Sciences, Intercosmos Council, Budapest, Hungary. NASA. 84A24347# Issue 9, Page 1293, Category 52.; Hideg J., Remes P., Bognár L., et al. Modern method and istrument for measuring psychic performance of aicraft pilots. Hungarian Academy of Sciences, Intercosmos Council, Budapest, Hungary. NASA. 84A11756# Issue 2, Page 205, Category 53.; Hideg J., Bognár L., Remes P., et al.: Psychophysiological performance examination onboard the orbital complex Salyut–Soyuz. Hungarian Academy of Sciences, Intercosmos Council, Budapest, Hungary. NASA. 82A44686# Issue 22, Page 3542, Category 52.
32. А. Г. Нечаев, В. И. Мясников, О. П. Козеренко, И. П. Пономарева, М. Хандт, К. Златарев, Г. Радковски, Й. Хидег, Л. Богнар, П. Ремеш. Динамика покозателей психической адаптации космонавтов к условиям полёта. Доклады XV. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Бухарест. 1982.
33. Hideg J., Remes P., Bognár L, Ágoston M., Kása Z. Ремеш. Modern method and instrument for measuring psychic performance of aircraft pilots. International Astronautical Congress. 34 th, Budapest. 1983.
34. П. Ремеш, Я. Хидег, Л. Богнар, А. Пожгаи, Л. Лехоцки, З. Шидо, Г. Киш, Ш. Калмар. Изменения СПИ, ЭЭГ, ЭОГ при пассивной ортостатической и антиортостатической пробе. Пятый сипозиум комиссии по гравитационной физиологии международного союза физиологических обшеств. Москва. 1983.
35. П. Ремеш, Я. Хидег, Л. Богнар, З. Шидо, А. Пожгаи, Г. Киш, Ш. Калмар. Исследование способности переработки информации у лиц Экспедиции Памир. Доклады XVI. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Кечкемет. 1983.
36. Remes P., Hideg J., Bognár L., Lehoczki L., Pozsgai A., Sidó Z. Untersuchungsmethoden zur Beurteilung der Leistungsfahigkeit des Menchen für die Zwecke der Luftfahrtmedizinischen Begutachtung. Zeitschrift für Militar Medizin. 24. Jahrgang, October, 1983. 236-237.
37. Hideg J., Remes P., Bognár L., Péter I., Kovács S. Examination of effect of Cavinton preparation on physical and psychic performance. 44th Congress of Pharmaceutical Sciences of FIP. Budapest. 1984.
38. Я. Хидег, П. Ремеш, Л. Богнар. Современный метод и прибор для измерения психической работоспособности на борту орбитальной станциию. Доклады XVII. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Брно. 1984.
39. Hideg J., Remes P., Bognár L., Ágoston M. Modern Method and Instument for Measuring Psychic Performance. Acta Astronautica. 1985. Vol. 12. No 9. Pp. 707-712.
40. Remes P., Kalmár S. A Szaljut-7 fedélzetén mért Balaton adatok statisztikai feldolgozása. Vizsgálati jegyzőkönyv. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1984 1105 1220.
41. А. П. Нечаев И. П. Пономарева Я. Хидег, Л. Богнар, П. Ремеш.: О дополнителных возможностах методики изучения психичеслой работоспособности человека. Доклады XVIII. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Гагра. 1985.
42. П. Ремеш, Й. Хидег, А. Пожгаи. Роль личного фактора в безопасности полётов. Доклады Научново Рабочево Совещания по Авиационной Mедицине Стран Варшавсково Договора. София. 1986.
43. П. Ремеш, Й. Хидег, Л. Бoгнар. Результаты исследования психической работоспособности членов экипажей орбитальных станций Салют-6 и Салют-7 в космическом полёте. VIII. Всесоюзная конференция космической биологии и авиакосмической медицины. Калуга. 1987.
44. П. Ремеш, А. Надаш, Й. Хидег, А. Пожгаи, Л. Бoгнар, Ш. Ковач. Роль психологических исследований в обективной оценки переносимости гипоксии у лётчиков и кандидатов. Доклады XX. Конференции Рабочей Группы по Космической Биологии и Медицине по программе Интеркосмос. Бараново. 1988.
45. Remes P. Az operátori munkaképesség és a psychés rezervek objektív meghatározásának módszere. Tanulmány. pp.:1-28. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1989 09 29.
46. Remes P. Szabadalmi okiratok és citációi: 1982. 08. 28. Method For Determining The Cortical Information Treating Power By Reaction Measuring Of Selection And Device For Carrying Out Same. HU 179043 B.; 1983. 2-/ 732 sz. Eljárás és berendezés az aktuális pszichofizikai állapot komplex vizsgálatára.; 1985. 12. 28. Method And Apparatus For Complex Test Of Timely Psychophysical Condition HU T37521 A.; 1986. 12. 02. Apparatus For Measuring The Actual Psychophysiological Condition US 4625732 A. Granted Patent.; 1987. Szabadalmi okirat 179 o43. Eljárás a cortikális információ feldolgozási képesség meghatározására választásos reakcióméréssel és berendezés ennek foganatosítására.; 1991. 10. 28. Process For Measuring The Specifications Of Human Data Processing Course. HU 911330 D0.; 1991. Szabadalmi közzététel T/ 69 823 Országos Találmányi Hivatal. Eljárás emberi információ feldolgozási folyamat jellemzőinek mérésére.; 1995. 09. 28. Process For Measuring The Specifications Of Human Data Processing Course. HU T69823 A.
47. Bagány M., Nagy P. Vizuális információ feldolgozási folyamat és mérése. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1986 09 30.; Az információ feldolgozó képesség mérésének metodikai továbbfejlesztése. Jelentés a MÜI részére. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1993 12 15.
48. Grósz A., Remes P., Bagány M. A vizuális munkavégző képesség mérésének tapasztalatai pilótáknál. Bács-Kiskun Megyei Orvosok-Gyógyszerészek Évkönyve. Kecskemét, 1990.
49. Grósz A. A katonai repülő-hajózó állomány vizuális munkavégző képességének mérési tapasztalatai. Kandidátusi értekezés. Budapest. 1991.
50. Aviatrocic Kft. PsychoCondi. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1993 00 00.
51. H. Oser, Life Sciences Senior Sciencist Directorate Space Station, and Microgravity ESA. Tárgyalási jegyzőkönyvek és levelezés. Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1992 12 13.
52. Remes P., Pozsgai A., Kalmár S., Bagány M., Pintér I., Nagy P., Karmos Gy. Entropy-Based Psycho Condition Testing (EPC). Repülőorvosi Archívum Kecskemét, RAK 1994 01 14.
Jegyzetek
[A] A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3322/1966. sz. határozata a szocialista országoknak a világűr kutatásában történő együttműködésére vonatkozó szabályzat jóváhagyásáról. MOL XIX-a-83-b-3322-1966. szeptember 8.
B] A titokvédelmi szabályok az űrélettudományi kutatásokra is kiterjedtek. „A résztvevő országok intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy… a titkos és szigorúan titkos… tudományos… eszközök (kozmikus objektumok felszerelése, meteorológiai rakéták, ezek fedélzeti és földi rendszerei, asztrofizikai, orvostudományi, biológiai, kutatási eszközök, stb.) és dokumentációk (kísérletek és kutatások eredményei, a kozmikus objektumokra és berendezésekre vonatkozó műszaki dokumentációk, leírások, stb.)… munkatársak, szakemberek és más személyek kiléte titokban maradjon.”
[C] A titkos ügykezelésnek szigorú szabályai voltak: „Értekezletek (ülések) alatt az értekezlet (ülés) megtartásának székhelye szerinti nemzeti koordinációs szerv, illetőleg a fogadó ország valamely intézménye vagy szervezete biztosítja a megvitatandó kérdés titkosságának megőrzését és a titkos és szigorúan titkos műszaki eszközök és dokumentációk sértetlenségét. Az értekezletekre (ülésekre) csak azokat a személyeket lehet meghívni, akik a megvitatott kérdésben közvetlenül érintettek és a résztvevő országok bejelentése alapján összeállított névjegyzékben szerepelnek. Az értekezlet ideje alatt a titkos és szigorúan titkos dokumentációkat a delegációk titkárai, illetőleg külön erre a célra felhatalmazott személyek útján adják át a résztvevő országok képviselőinek, aláírás ellenében. A jegyzőkönyveket, valamint a titkos és szigorúan titkos jellegű feljegyzéseket az értekezleteken (üléseken) a jelen Rendelkezések 5. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően vezetik.”
[D] Korlátozták az űrkutatók publikációs lehetőségeit: „A résztvevő országoknak olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy titkos és szigorúan titkos értesüléseket a sajtóban, rádióban, a televízióban, valamint olyan nemzetközi konferenciákon, szimpóziumokon és értekezleteken nyilvánosságra hozzanak, amelyeket nem az együttműködési program alapján hívtak össze, valamint ezen információknak olyan országok részére történő átadását, amelyek az együttműködésben nem vesznek részt. A résztvevő országok nem tehetnek közzé híreket a sajtóban, a rádióban és a televízióban a világűr-kutatása és hasznosítása területén folytatott államközi együttműködés keretében sorra kerülő megbeszélésekről, az ezeken a megbeszéléseken résztvevő országok beleegyezése nélkül.”
[E] Dr. Remes Péter tudományos kutatásainak egy részére is vonatkoztak a titokvédelmi szabályok.
[F] Ugyan a katonai űrrepülés történetében soha nem repült sem amerikai, sem szovjet űrhajós atombombával a fedélzeten, ezek a repülések azonban pilóta nélküli űreszközökön megtörténtek. Ne feledjük, azokban az években a katonai doktrína az atomháború megvívásáról szólt. Ma már csak az idősebb generáció emlékszik arra, hogy az Egyesült Államok 1958-ban hajtotta végre az első nukleáris kísérletét a Föld atmoszférája fölött, 1962-ben pedig már egy 1,44 megatonnás hidrogénbombát robbantott az űrben. Az atomrobbantásokat a földről is meg lehetett figyelni, nem csináltak belőle titkot, az elrettentés eszközéül használták. Például Honolulu felett felrobbantott nukleáris űreszköz parázsló fényéről a helyi újság is beszámolt, a Johntson sziget felett várható eseményeket pedig az újságok még be is harangozták, és különleges látványt ígértek. „Ma este káprázatos nukleáris robbantás” – írták a korabeli napilapok. Az amerikai Projekt A-119 atomrakéták Holdra való telepítéséről szólt. A Szovjetunió is ezekben az években (1961 és 1962 között) végzett kísérleti atomrobbantásokat az űrben, és részese volt a Holdért való küzdelemnek is.
[G] A stupor súlyos pszichiátriai tünet, az érzelmi reakciók és a motiváció teljes hiányát jelenti, teljes cselekvőképtelenséggel jár, beleértve a kommunikációs képtelenséget is.
[H] A biofeedback technika biológiai visszacsatolást jelent, az élettani változások érzékszervi visszacsatolása útján észlelni lehet a vegetatív idegrendszer változásait és segítségével meg lehet tanulni azok akaratlagos befolyásolását.
[I] Az autogén tréning önszabályozó gyakorlatot jelent, célja a testi-lelki ellazultság, vagy aktiváció tudatos elérése.
Akronimok és jelentésük:
EEG electroencephalogram
EKG electrocardiogram
ENG electronystagmogram
EOG electrooculogram
ERI egyszerű szenzomotoros reakcióidő
GBR galvanikus bőrreakció
IAF International Astronautical Federation, Nemzetközi Űrhajózási Szövetség
IFK információ feldolgozó képesség
IFT információ feldolgozási teljesítmény
IUPS International Union of Physiological Sciences, az Élettani Tudományok Nemzetközi Egyesülete
KGM-ISZSZI Kohó- és Gépipari Minisztérium Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézete
KTD komplex táskadiagnosztikai készülék
MOL Magyar Országos Levéltár
MÜI Magyar Űrkutatási Iroda
NASA National Aeronautics and Space Administration, Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal,
az Amerikai Egyesült Államok országos repülésügyi és űrhajózási hivatala
NATO North Atlantic Treaty Organisation, az Északatlanti Szerződés Szervezete
ÖRI összetett szenzomotoros reakcióidő
PO2 parciális oxigén, a fizikailag oldott oxigén résznyomása a folyadékokban (vérben)
és gázkeverékekben (tüdőben)
RAK Repülőorvosi Archívum Kecskemét
ROVKI Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet, (később: Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet)
USAF United States Air Force
VSZ Varsói Szerződés
VTT vizuális teljesítmény teszt