A honvédorvosok szerepe a repülő- és űrorvosi kutatásokban
10

A honvédorvosok részvétele a Varsói Szerződés és a MNOTT repülő- és űrorvosi tudományos kutatásaiban 1971-1979 között.

1971 nyarán Dr. Echter Tibor orvos ezredes MN repülő-főszakorvos és Dr. Gyökössy József orvos alezredes ROVKI parancsnok konzultáción vett részt Moszkvában a Központi Repülőorvosi Kórházban és a Központi Repülőorvosi Bizottságnál, ahol a Szovjetunió Honvédelmi Miniszterének 40. számú Parancsát ismertették velük [58]. A később röviden csak a „szorokovoj prikáz” néven emlegetett parancs az új, korszerűsített repülőorvosi szabályzatot tartalmazta. „Szabályzat a hajózó állomány, a hajózó jelöltek és a repülőtiszti iskolák növendékei orvosi vizsgálatáról és repülő alkalmasságának elbírálásáról” – volt ennek a szabályzatnak a pontos címe, amely a VSZ tagállamok összes repülőorvosi szolgálatánál hatályba lépett. Jelentőségét az adja, hogy néhány év múlva ez a szabályzat jelentette az úgynevezett Interkozmosz űrhajósok (elfogó-vadász űrhajósok) kiválogatásának és harci alkalmazásának egészségügyi alapjait.

1971-ben a MNOTT Repülőorvosi Szakosztály mevitatta a laboratóriumi vizsgálóeljárások a pilóták megbetegedéseinek diagnosztikájában, komplex vizsgálómódszerek a cardiorespiratoricus rendszer zavarainak korai kimutatására, elektrofiziológiai vizsgálómódszerek a coronariasclerosis korai kimutatására, a hypoxia és a hyperoxia hatása az atherosclerosis kifejlődésére, a zsír- és szénhidrátterhelés hatása hyperlipidaemiás hajózók vércukor és lipid értékeire, repülési tényezők hatása a gyomor és a bél motilitására, valamint a hypoxia hatása a szérumfehérje és a lipidfrakciókra című témákat [59].

Dr. Gelencsér Ferenc orvos őrnagy állatkísérletekben vizsgálata a vibráció, hypoxia, hyperoxia és a zaj gyomor secretiora gyakorolt hatását. Megállapította, hogy a vibráció, hypoxia és a zaj csökkenti, a hyperoxia pedig fokozza a gyomornedv elválasztását. Röntgen kontraszt anyagos vizsgálatokkal tisztázta, hogy a hypoxia és a vibráció erősen csökkenti a gyomor és a vékonybél ürülését, a tiszta oxigén a gyomor ürülését szintén csökkenti, míg a vékonybelét fokozza. A pylorus átvágása a hyperoxia hatását normalizálta, vagyis a pylorus spazmus okozza hyperoxiában az ürülés elhúzódását. A hypoxia és a vibráció ürülést gátló hatását a műtét nem csökkentette. Megállapította, hogy patkánynál három napon át alkalmazott 4 órás vibráció hozzászokáshoz vezet, vagyis az adaptáció hatására a vibráció már nem okoz gyomor-bél motilitási változást. Az adrenerg alfa és béta receptorainak szerepét vizsgálva megállapította, hogy az ürülés gátló hatás egyik útja a béta receptorokon keresztül jut érvényre [60].

1971-ben a Fővárosi IX. Kerületi Tanács Merényi Gusztáv Kórházában – húszéves jubileuma alkalmából – leleplezték Dr. Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagy emléktábláját, évkönyvet adtak ki, amely közölte Dr. Borza László igazgató főorvos ünnepi megemlékezését. Az évkönyvben a polgári repülőorvosok mellett a honvédorvosok alábbi dolgozati is megjelentek. Dr. Halm Tibor orvos alezredes: A cirkadián ritmus repülőorvosi vonatkozásai; Dr. Gerő Andor orvos őrnagy: A repülők cardiovasculáris megbetegedése; Dr. Halm Tibor orvos alezredes: A labirinth működésének közlekedés-élettani elemzése és vizsgálata; Dr. Hideg János orvos alezredes, Dr. Gyökössy József orvos alezredes: Zsíranyagcsere-vizsgálatok pilóták atherosclerosisának korai diagnosztikájában; Dr. Szántó Ferenc orvos alezredes, Dr. Szántóné Kalász Irén: Személyi tényezők szerepe a repülőesemények keletkezésében.

1971. december 8-án tartották a Repülőorvosi Szakosztály éves beszámoló ülését, amelyen az 1970-1971. évi orvosbiológiai kutatásokról számoltak be. Laboratóriumi vizsgálóeljárások kidolgozása a pilóták atherosclerosisos megbetegedéseinek kimutatására, komplex vizsgáló módszerek a cardiovascularis rendszer zavarainak korai kimutatására, elektrofiziológiai vizsgáló módszerek a coronaria sclerosis korai kimutatására, hypoxia és hyperoxia hatása az atherosclerosis kifejlődésére, szénhidrát- és zsír terhelés hatása hyperlipidemiás hajózók vércukor és lipid értékeire, repülési tényezők hatása a gyomor és bél motilitására, hypoxia hatása a serum fehérjékre és a lipoid frakciókra, újabb laboratóriumi vizsgálóeljárások kidolgozása a hajózók alkalmassági vizsgálatában, komplex módszerek alkalmazása a hajózók cardio-respiratoricus rendszerének vizsgálatában – voltak a kutatási témák.

Nagy jelentőségű volt az 1974-es a VSZ 15., Moszkvában megrendezett Repülőorvosi Tudományos Munkaértekezlete. Hivatalosan itt ismertették a tagállamokkal először az űrhajós kiválogatás módszereit. A magyar delegáció tagjai Dr. Gyökössy József orvos alezredes, a ROVKI parancsnoka, Dr. Kovács Jenő orvos alezredes, a ROB elnöke és Dr. Remes Péter orvos százados ROVKI tudományos parancsnokhelyettese voltak. A konferencia résztvevői a helyszíneken ismerkedtek meg a moszkvai Repülőorvosi és Űrkutatási Intézet, és a Központi Repülőkórház munkájával, látogatást tettek a Csillagvárosban, ahol ismertették velük az űrhajós kiképzés körülményeit. Ekkor jártak először magyarok a nyilvánosság elől elzárt Csillagvárosban. Megismerkedtek a szovjet űrhajós-kiválogatás módszereivel és egyes eszközeivel, valamint a kiképzés és felkészítés szimulátoraival [61]. Dr. Remes Péter orvos százados – ebből az időből fennmaradt – jelentésében olvashatjuk, hogy „...a Szojuz űrhajók csillogó ezüst színűek, narancsvörös CCCP felségjelzéssel, a Szaljut űrállomás matt, koromfekete, fehér felségjelzéssel. A szovjet űrruha 0,4 atmoszféra (kb. 280 Hgmm) túlnyomáson működik, puha sisakú, hófehér-égszinkék csíkkal, narancsvörös CCCP felirattal, a vállap helyén szovjet zászló látható. A szkafander alatt ventilruha, munkaruha, alsóruha. EKG elvezetés elrendezése: föld a sternumon, mellkasi bipoláris prekordiális elvezetés a jobb és bal V. bordáról. Miniatűr fedélzeti magnetofon a fiziológiai paraméterek rögzítésére. Edzőruha a súlytalanságban izomerősítésre, rugók beépítve a ruhába, fekvő helyzetben használható bicikli-ergométer, változtatható watt számú terheléssel. Súlytalanságban meghatározott időre derékban zárható vákuum-csizmákat alkalmaznak, ezzel próbálják a keringő vérmennyiséget az alsó végtagokban tartani, és így utánozzák a földi gravitáció hatását a vérkeringésre, és mint egy terhelés ellen dolgoztatják a szívet (a szív felé a vénás telődés akadályoztatása, a végtag felé az artériás telődés segítése révén)” [62].

1974-ben a ROVKI és a Repülés Biztonsági Osztály munkatársai előadásokon számoltak be munkásságukról. Dr. Dömötör István orvos százados: „A személyi tényezők szerepe az elmúlt 10 évben bekövetkezett repülő-katasztrófákban”; Dr. Csengeri Attila: „A barotrauma”; Dr. Mótusz János orvos alezredes: „A katapultálások következtében fellépő gerincsérülések”; Dr. Remes Péter orvos százados: „A túlnyomásos oxigénlégzés”; Dr. Mótusz János orvos alezredes: „A repülésre alkalmatlanná válás okainak elemzése neurológiai szempontból”; Dr. Mótusz János orvos alezredes: „A NATO-csapatok repülőorvosainak 1974-ben tartott tapasztalatcseréje”; Dr. Kálóczi József orvos őrnagy: „Modern törekvések a barokamra vizsgálatokban”, Dr. Gulyás József orvos őrnagy: „A Frank-szisztéma” címmel tartott előadást [63].

Dr. Remes Péter orvos százados információelméleti kutatásai alapján a pilóta-repülőgép rendszer működését a rendszerbe jutó, meghatározott tartalommal rendelkező információ áramlással jellemezte. Megállapította, hogy szignálok adása és válaszreakciók lemérése alapján meghatározható a rendszerben folyó információ feldolgozás terjedelme, sebessége és áteresztőképessége. Shannon összefüggése alapján meghatározta, hogy négyválasztásos fényszignál rendszer alkalmazása esetén, minden (egyenlő valószínűséggel, de véletlenszerű sorrendben adagolt) fényfelvillanással 2 bit információ feldolgozásra késztethető a vizsgálati személy.

I = – Pi log2 Pi

ahol I = a feldolgozott információ mennyisége, Pi = az egyes szignál megjelenésének valószínűsége, amely az általa használt négyválasztásos rendszerben 0,25 értéket vesz fel.

I = –(0,25 log2 0,25) = 4(0,25 log2 0,25) = 2 bit

Egy mérés ciklus alatt 16 esetben vizsgálta meg a kapott 2 bit információ mennyiség feldolgozását, fel nem dolgozását, vagy hibás feldolgozását. 16 hibátlan reakció esetén 16-szor 2 bit feldolgozása történik meg, tehát a feldolgozott információ mennyiség átlaga is 2 bit lesz. Az így meghatározott 2 bit információ mennyiség csak hibátlan reakció esetén érvényes. Reakció hiánya az adagolt 2 bit információ mennyiség észlelésének, feldolgozásának, vagy lereagálásának zavarát jelzi. Ép szenzomotoros státusz esetén a 2 bit fel nem dolgozását jelenti. Hibás reakció az adagolt 2 bit információ mennyiség rossz feldolgozását, vagy rossz lereagálását jelenti. Egy számítás alapján meghatározható, hogy hiba esetén mennyire csökken az átvitt információ mennyisége. A reakció hiányát, a hibás reakciókat és azok elhelyezkedését, valamint a helyes reakciókat, azok elhelyezkedését és ismétlődését Ventzel mátrix módszerével határozta meg.

I = Ps log2 Ps + Pr – Psr log2 Psr alapján, ahol

Ps = az s1 s2 s3 s4 szignálok megjelenésének valószínűsége,

Pr = az r1 r2 r3 r4 reakciók valószínűsége,

Psr = az sr1 sr2 sr3 sr4 szignál és reakciókapcsolatok realizált variánsainak valószínűsége.

Kiszámítható, hogy az első hibás reakció egy azon helyen 0,22 bit átvitelét jelenti, a második hibás reakció egy azon helyen 0,11 bit; a harmadik 0,08 bit; a negyedik 0,05 bit; az ötödik pedig 0,04 bit információ átvitelét jelenti. Lemérte a vizsgálati személy egyszerű szenzomotoros reakció idejét, majd az összetett (négyválasztásos) reakcióidejét és a kettő különbségéből meghatározta a választási időt. A feldolgozott információ mennyiség és a választási idő hányadosát bit sebességnek nevezte. R bitsebesség tehát a lemért bitszám és a választási idő hányadosa.

R = I bit / választási idő sec = R bit/sec. Az információ feldolgozó képesség (IFK) az úgynevezett C = bitkapacitással is jellemezhető.

C = R I/log2 N, ahol N = a választható szignálok száma.

Hibátlan reakciók esetén, 4 választásos rendszerben, C = R 2/2, vagyis C = R, tehát a bitkapacitás egyenlő a bitsebességgel. Hibázás esetén, annak súlyossága szerint C csökken. Hick és Hyman törvénynek megfelelően megállapítható, hogy az információ mennyisége és a reakció idő között lineáris összefüggés áll fenn, mennél több a bitmennyiség, annál nagyobb a reakció idő is. Az összefüggést koordináta rendszerben ábrázolva egy emelkedő görbe ábrázolódik. Gyakorlással a reakcióidő csökkenése érhető el, ilyenkor a görbe mindinkább a vízszinteshez közeledik. Az IFK a feladat bonyolultságától, valamint a szignál és a reakció lehető legjobb egybeesésétől is függ, ami rámutat a repülőgép műszerei (szignál) és vezérlőszervei (reakció) optimális kialakításának fontosságára.

Kutatásairól először a VSZ Repülőorvosi Munkaértekezletén számolt be 1975-ben [55].

1975-ben a ROVKI és a Medicor Művek Kutató és Fejlesztő Intézete együttműködési szerződést kötött a KTD-1 készülék fejlesztése, rendszer továbbfejlesztés és speciális repülőorvosi igények kielégítéséhez szükséges készülék fejlesztésével kapcsolatban [64]. Dr. Remes Péter orvos őrnagy végezte el a vállalt vizsgálatokat, illetőleg ennek alapján elkészítette a szerződés teljesítéséről szóló jelentéseket és kidolgozta az információ feldolgozó képesség vizsgálatára alkalmas műszerrel kapcsolatos találmányi bejelentés elméleti alapjait és vizsgálatai alapján annak gyakorlati vonatkozásait [65].

Ennek alapján a Medicor Művekben el is készült először Reflex néven az IFK mérésére szolgáló műszer, amely GBR mérőegységet is tartalmazott. Relax néven pedig a KTD 11F táskadiagnosztikai készüléket építették meg. Az IFK mérőműszernek a Medicor később a Balaton nevet adta, és pulzusszámlálóval, valamint a galvanikus bőrellenállás mérésére (GBR) alkalmas modullal egészítette ki. A Balaton hanggenerátorral is rendelkezett, egy fülhallgatóban véletlenszerűen magas és mély hangokat tudott előállítani, ezáltal az IFK mérése közben hangzavarást lehetett alkalmazni. Az aktuálisan mért pulzusszámmal is lehetett a hangot modulálni, így biofeedback és relaxációs vizsgálatok végzésére is alkalmas volt, és ezáltal az emocionális feszültség szintjét és a pszichés rezerveket is meg lehetett határozni. A szignálok megjelenési gyakoriságának változtatásával saját tempón és idődeficitben is le lehetett mérni az IFK-t.

A műszer Balaton néven jutott ki az űrbe, a Szaljut-6 és Szaljut- 7 űrállomás fedélzetére, ahol számos űrhajós sikerrel használta. A mérési adatokat a magyar űrkutatók megkapták, amelyeket Dr. Remes Péter orvos őrnagy és Dr. Bognár László orvos őrnagy dolgozta fel. Munkacsoportjuknak a világon először sikerült objektív mérésekkel kimutatni az űrhajósok munkaképességének csökkenését súlytalanságban. Ez fontos eredmény volt akkoriban, az erről szóló közleményeket a NASA azonnal referálta [66]. A módszerrel és a műszerrel kapcsolatosan több szabadalmi bejelentés is született. Az „Eljárás cortikális információ feldolgozási képesség meghatározására választásos reakcióméréssel és berendezés ennek foganatosítására” című szabadalmi okirat Dr. Hideg János orvos ezredest, Dr. Remes Péter orvos őrnagyot, Ágoston Mihály okl. gépészmérnököt és Szintai András okl. villamosmérnököt nevezte meg feltalálóknak [67]. A Balaton készülék folyamatos fejlesztésen ment keresztül Dr. Bognár László orvos őrnagy és Dr. Remes Péter orvos őrnagy elképzelései alapján. Balaton-M, Balaton-1M, és a Psychocalculator voltak a legsikeresebb modifikációk. A készülék az Egyesült Államokban is szabadalmi oltalmat kapott [68].

A Balaton készüléknek katonai és polgári változata is volt, a ROVKI-ban később is széles körben alkalmazták. A Pszichológiai Osztályon Dr. Bognár László orvos ezredes, Dr. Pignicki Zsuzsa orvos százados, a Magassági Élettani Vizsgáló Osztályon Dr. Kálóczi József orvos alezredes, Dr. Nádas András orvos őrnagy, Dr. Szabó Sándor orvos főhadnagy, Dr. Tótka Zsolt orvos főhadnagy, a Repülés Élettani Kutató Osztályon és a Funcionális Diagnosztikai Osztályon Dr. Remes Péter orvos ezredes, Dr. Pozsgai Attila orvos őrnagy, Dr. Lechoczki László orvos őrnagy, Dr. Péter Ildikó orvos őrnagy, Dr. Sidó Zoltán orvos százados, Dr. G. Kiss Gyula orvos százados, Dr. Augusztin Gábor orvos főhadnagy végzett kutatómunkát a készülékkel.

1975-ben az éves tudományos munkaterv szerint Dr. Remes Péter orvos százados az információ feldolgozó képességet MiG-21-es repülőgép szimulátoron végezte, és Dr. Bognár László orvos századossal együtt különböző gyógyszerek repülésre gyakorolt hatásait vizsgálta. Dr. Gyökössy József orvos alezredes a zsíranyagcsere zavarok megelőzését tanulmányozta Aerovitán, Ponderál, Chlofibrát kezelés kapcsán, teljesítmény vizsgálatokat végzett Dr. Kálóczi József orvos őrnaggyal pilótákon és Dr. Gulyás József orvos őrnaggyal rizikófaktor felmérést végzett a hajózó állománynál. Dr. Hideg János orvos alezredes Dr. Berényi Évával hypoxiás és hyperoxiás kísérleti állatok zsíranyagcseréjét tanulmányozta, Dr. Bognár László orvos őrnagy a kísérletes stressz hatását vizsgálta az információ feldolgozó képesség és a kísérő vegetatív paraméterek változására. Dr. Csengery Attila orvos őrnagy és Dr. Hideg János orvos alezredes a vesztibuláris rendszert tanulmányozta tengerimalacokon forgópad segítségével hypoxiás körülmények között. Dr. Bodó György orvos alezredes, Dr. Csengery Attila orvos őrnagy és Dr. Bognár László orvos százados a béta receptor gátlók hatását vizsgálta vegetatív labil egyének elektronisztagmogramjára [69].

1975 januárjában a Gyáli úti Repülőkórház, és a ROVKI repülőorvosai együtt ünnepelték Kecskeméten a repülő-egészségügyi szolgálat elmúlt 30 éves jubileumát. Az ünnepi tudományos ülés Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes visszaemlékezésével kezdődött, majd Dr. Vámos László orvos vezérőrnagy, Dr. Halm Tibor orvos ezredes, Dr. Hideg János orvos ezredes, Dr. Szák János orvos alezredes, Dr. Medgyasszai Attila, Dr. Remes Péter orvos százados, Dr. Kenedi István orvos alezredes, Dr. Gerő Andor orvos őrnagy, Dr. Gyökössy József orvos alezredes, Dr. Dreissiger László orvos alezredes, Dr. Balázs Tamás, Dr. Balla Pál, Dr. Pátz Zoltán, Dr. Csengery Attila orvos őrnagy, Dr. Bodó György orvos alezredes, Dr. Bognár László orvos százados, Dr. Szántóné Kalász Irén, Dr. Szántó Ferenc orvos alezredes, Megyeri Mária, Dr. Örmény Imre, Dr. Nagy Gábor, Schweitzer Katalin, Dr. Fiam Béla orvos alezredes, Dr. Gelencsér Ferenc orvos őrnagy, Dr. Rostás Judit, Dr. Gáti Tibor, Fazekas Istvánné, Dr. Mótusz János orvos őrnagy, Dr. Szekeres László orvos százados, Dr. Béres László orvos őrnagy, valamint Dr. Galambos Aladár orvos őrnagy közreműködésével tudományos előadások hangzottak el [70].

1975. július 14-én Kecskeméten rendezték meg a VSZ 16. Repülőorvosi Munkaértekezletét, amelyen Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes; Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a MN hadtápfőnök; Dr. Vámos László orvos vezérőrnagy, MN egészségügyi szolgálatfőnök; Kovács Béla vezérőrnagy Honi Légvédelmi Hadsereg parancsnokhelyettes, továbbá a bolgár, német, lengyel, román, szovjet, csehszlovák és a magyar légierő vezetőorvosai, valamint szakemberei vettek részt. Magyar részről 14 előadás hangzott el [71], melyek szerzői Dr. Hideg János orvos ezredes, Dr. Gyökössy József orvos alezredes, Dr. Kovács Jenő orvos alezredes, Dr. Bodó György orvos alezredes, Dr. Pozsonyi Endre orvos alezredes, Dr. Gelencsér Ferenc orvos őrnagy, Dr. Gulyás József orvos őrnagy, Dr. Bognár László orvos százados, Dr. Csengery Attila orvos százados, Dr. Remes Péter orvos százados Dr. Kálóczi József orvos százados és Dr. Berényi Éva voltak. A munkaértekezlet határozatot fogadott el a rizikófaktorokkal rendelkező hajózók fokozott ellenőrzéséről és gondozásáról, valamint a mérnök-műszaki állomány foglalkozási ártalmainak (zaj, nagyfrekvenciás sugárzás, toxikus kenő- és üzemanyagok, szélsőséges hőhatások) kivédésére szolgáló egységes intézkedések bevezetéséről [72].

1975. szeptember 18-án a Merényi Gusztáv Kórház-Rendelőintézet Repülőegészségügyi Osztálya emlékünnepséget rendezett névadója születésének 80. évfordulója tiszteletére. Az ünnepi tudományos ülésen Dr. Aczél György orvos alezredes, Dr. Szák János orvos alezredes, Dr. Halm Tibor orvos ezredes, Dr. Orosz Ferenc, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Hideg János orvos ezredes, Dr. Remes Péter orvos őrnagy, Dr. Bognár László orvos őrnagy tartottak előadást a kórház-rendelőintézet polgári orvosai mellett [73].

Dr. Fiam Béla orvos ezredes, MNOTT titkár levele [74] szerint a MNOTT plenáris ülését 1976. február 28-án tartotta a Központi Katonai Kórházban, ahol a szakosztályok beszámoltak az elmúlt ötéves munkájukról, megválasztották az új funkcionáriusokat, és megvitatták a következő öt év tudományos munkaterveit. Dr. Vámos László orvos vezérőrnagy, a MNOTT elnöke az 1976-1980 közötti ötéves időtartamra a Repülőorvosi Szakosztály titkári feladatkörének ellátásával Dr. Gyökössy József orvos alezredest bízta meg [75]. A ROVKI-ban a Coriolis-erők kumulatív hatásainak vizsgálata jelölteknél és hajózóknál; a repülőgépvezető-jelöltek alkalmassági vizsgálati eredményeinek értékelése; a leggyakoribb alkalmatlansági okok analízise; a kondicionáló sportkiképzés hatásának vizsgálata a pilóták pszichofiziológiai állapotára, s végül: az új barokamrarendszer vizsgálati lehetőségeinek kidolgozása című tervtanulmányok kezdődtek az ötéves munkaterveknek megfelelően [76].

1976. október 5-10-e között Várna adott otthont a VSZ tagállamok repülőorvosainak tudományos szimpóziumának. A magyar delegációt Dr. Hideg János orvos alezredes, Dr. Gyökössy József orvos alezredes, Dr. Remes Péter orvos őrnagy, és Dr. Csengeri Attila orvos őrnagy alkotta [77]. A pilóták pszichés stressztűrő-képességéről, az elektronisztagmográfiás vizsgálatokról, és a mechanográfiás vizsgálatokról tartottak előadásokat [78].

A munkaértekezlet az elmúlt öt évben végzett munka lezárásaként öt témával foglalkozott. Jóváhagyták az egységes alapokon nyugvó repülőorvosi ellátás kérdéseit. Az első témakörben a „Kézikönyv a szövetséges hadseregek repülőorvosi ellátásának megszervezésére közös tevékenység idején” című segédletet vitatták meg és terjesztették fel az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnokságára, valamint a tagállamok Vezérkari Főnökségeire. A második témakörben „A hajózó állomány, a jelöltek és növendékek egészségi állapotával szemben támasztott követelmények háborús időkben” című segédletet kiegészítették, és hagyták jóvá. A segédlet rendkívül korszerű volt, érdekessége, hogy a betegségek és fogyatkozások nemzetközi osztályozási rendszerét (BNO) vette figyelembe, és ezáltal a NATO-val is kompatibilitásba került! A harmadik témakörben a munkaértekezlet áttekintette azokat a legújabb törvényszéki orvostudományi módszereket (modern biokémia, szövettan, traszológia, vagyis nyomtan), amelyek alkalmazása lehetővé tette a repülőesemények okainak pontosabb kiderítését, és ezáltal azok megelőzésére hozható intézkedések kidolgozását. A negyedik témakörben az új repülőgéptípusra való átképzés nehézségeinek repülőorvosi kérdéseivel, a repülés előtti orvosi vizsgálatokkal, és a különböző típusú hajózó-tevékenységekkel foglalkoztak. Az ötödik témakörben a repülések kedvezőtlen élettani hatásainak megelőzésével, a hajózóállomány védelmével kapcsolatos problémákat vitatták meg.

A várnai munkaértekezlet elkészítette az 1976-1980-ra szóló tudományos kutatómunka terveit is. A magyar fél a négy főtémában, és három altémában vállalt szerepet. A hajózóállomány munkaképességének elbírálása érdekében békében és háborús viszonyok között is alkalmazható vizsgálómódszerek kidolgozása; a repülőgép-szimulátoron való repüléseken és reális repüléseken alkalmazható funkcionális diagnosztikai vizsgálatok kidolgozása; orvostechnikai berendezések kidolgozása; egyéni elbírálás elvének kidolgozása; szív-érrendszeri betegségek korai szakaszának tanulmányozása; pszichofiziológiai vizsgálatok pilótáknál; a hajózóállomány állóképességének fokozására szolgáló eljárások kidolgozása, és az extrém környezeti feltételekhez való felkészítésének módszerei; a mérnök-műszaki és földi kiszolgáló állomány foglalkozási ártalmainak tanulmányozása és azok kivédésére szolgáló eljárások kidolgozása, illetőleg a speciális szűrővizsgálati módszerek kidolgozása voltak azok a kutatási témák, amelyek elvégzését a témakatalógus szerint [79] a magyar fél vállalta.

1976 nagy jelentőségű volt, mert lezárult egy ötéves tervperiódus, és a nemzetközi együttműködés új alapokra helyeződött. Befejeződtek az éveken át folyó, a szövetséges hadseregek repülőcsapatai háborús egészségügyi biztosítására vonatkozó egyeztetések [80], és életbe lépett a korszerűsített repülőalkalmassági szabályzat [81]. Megteremtődtek a nemzetközi űrrepülések repülő- és űrorvosi biztosításának hatósági feltételei. Dr. Kálóczi József orvos őrnagy lefordította „A repülőhajózó-állomány, a repülőfőiskolai jelöltek, növendékek, repülés irányítók repülőegészségügyi alkalmasságának szakorvosi vizsgálata”, valamint a „105/965/1976. sz. Repülőorvosi alkalmassági vizsgálatok módszere, segédlet a repülő orvosi bizottságok számára I-II.” című szabályzatokat és segédletet, melynek alapján megtörténhetett a magyar Eü. 22-es szabályzat módosítása is. Elkészültek „A KTD-1 készülék alkalmazásai a repülőorvosi gyakorlatban”, „A gyorsulások hatására létrejövő túlterhelések szemléltetése”, „Egységes EKG-elvezetési rendszer kidolgozása különböző, speciális repülőorvosi terheléses vizsgálatok céljára”, valamint „A repülőtéri műszaki személyzet foglalkozási halláskárosodása című tanulmányok is [82].

1977. október 24-28 között rendezték meg Budapesten a IV. Orvostechnikai Konferenciát és kiállítást. A repülőorvosi intézet munkatársai az űrrepülésen is szereplő KTD táskadiagnosztikai készülék használatával kapcsolatos repülő- és űrorvosi tapasztalataikról számoltak be [83]. 1977. november 25-én a MTESZ KASZ „20 éves az űrkutatás” címmel előadói ülést rendezett, ahol Dr. Hideg János orvos ezredes az űrhajósok kiválogatásának orvosi követelményeiről tartott előadást.

Ezekben az években nem volt egyszerű kijutni egy nemzetközi kongresszusra, ehhez szükséges volt az összes illetékes főhatóság engedélye. Például 1977. augusztus 1-én az Egészségügyi Minisztérium megkeresésére, a Bolgár Népköztársaság Egészségügyi Minisztériumának meghívása alapján a MNVKF első helyettese jóváhagyásával, Dr. Sugár Béla orvos ezredes MH EÜSZF helyettes leiratban értesítette Dr. Gyökössy József orvos ezredest a MN ROVKI parancsnokát, hogy Dr. Remes Péter orvos őrnagy kiutazhat a Nemzetközi Poszturográfiai Társaság 1977. szeptember 20-22. között Szófiában tartandó IV. Szimpóziumára [84].

1977-ben a Honvédorvos Közölte Dr. Gyökössy József orvos alezredes, Dr. Remes Péter orvos őrnagy, Dr. Hideg János orvos ezredes, Dr. Csengery Attila orvos őrnagy, Dr. Bodó György orvos ezredes, Dr. Bognár László orvos százados közleményeit a hajózók elektronysztagmográfiás vizsgálatairól, a hajózók pszichés stressz-tűrőképességéről, a radiál-diffuziós quantitatív pepszin meghatározásról, és a szisztolés részidők vizsgálatáról [85]. 1976-1977-ben a ROVKI a Medicorral kötött kutatói együttműködés keretében kidolgozta és vizsgálata a KTD-11-F készüléket és felhasználását a terheléses pszichofiziológiai vizsgálatokban [86].

1978. július 6-8. között a Magyar Élettani Társaság XLIV. Vándorgyűlését Debrecenben tartotta. A gravitációs űrélettani szekcióban, az izom szimpóziumon három, honvédorvosok által jegyzett előadás hangzott el. Dr. Remes Péter orvos őrnagy, Dr. Hideg János orvos ezredes, Fazekasné Berényi Éva, Takács Ödön és Rapcsák Mariann: „Mozgáskorlátozás hatása patkány vázizom K, Mg tartalmára”. Dr. Hideg János orvos ezredes, Guba Ferenc, Szilágyi Tibor, Kesztyűs Lóránd: „Mozgáskorlátozás hatásának vizsgálata patkányban”. F. Berényi Éva, Dr. Hideg János orvos ezredes, Szilágyi Tibor, Rapcsák Mariann, Sohár Lajos: „Mozgáshiány hatása patkány váz- és szívizom zsíranyagcseréjére” [87].

1978-ban a lengyelek kerültek sorra, így Varsó-Deblinben rendezték meg a VSZ XIX. Repülőorvosi Konferenciáját. Három magyar előadás hangzott el a KTD-készülékről, a pilótáknál alkalmazott bio-feedback eljárásról, és a hajózóállomány kondicionáló sportkiképzésről [88]. A nemzeti delegációk beszámoltak az 1976-1978. évi munkájukról [89].

1978. december 1-én a ROVKI fennállásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi tudományos értekezletet rendeztek. A plenáris ülésen hat előadás, két szekcióban pedig összesen 27 előadás hangzott el. Dr. Vámos László orvos vezérőrnagy, Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes, Dr. Hideg János orvos ezredes, Dr. Halm Tibor orvos ezredes, Dr. Kovács Jenő orvos alezredes, Dr. Remes Péter orvos őrnagy, Dr. Bognár László orvos őrnagy, Dr. Gelencsér Ferenc orvos alezredes, Dr. Gerő Andor orvos őrnagy, Dr. Hardicsai Gábor, Dr. Langer Lea, Dr. Gulyás József orvos őrnagy, F. Berényi Éva, Dr. Péter Ildikó, Dr. Gyökössy József orvos ezredes, Dr. Lakatos László orvos százados, Dr. Mótusz János orvos alezredes, Dr. Huszár János orvos őrnagy, Dr. Hajdú Sándor orvos alezredes, Ágoston Mihály, Kása Zoltán, Szintai András, Márton András, Dr. Mészáros István orvos százados, Dr. Pozsgai Attila orvos főhadnagy, Dr. Hajdú Lajos orvos főhadnagy, Dr. Miskey Sándor orvos ezredes, Dr. Dömötör István orvos őrnagy, Dr. Bodó György orvos ezredes, Dr. Balla Pál, Dr. Nagy Gábor, Dr. Szekeres László orvos őrnagy, Dr. Kálóczi József orvos őrnagy, Dr. Pácz Zoltán, Dr. Szántó Ferenc orvos ezredes, Dr. Szántóné Kalász Irén, Dr. Megyeri Mária, Dr. Nyíri László, Dr. Örmény Imre, Dr. Polgár József orvos alezredes, Dr. Szűcs László orvos őrnagy, Dr. Sedivi László orvos főhadnagy előadásai hangzottak el.

A Honvédorvos 1979-es 1-2. számában megjelent Dr. Remes Péter orvos őrnagy és munkatársai: „A túlnyomásos oxigén légzési terhelés jelentősége a cardiorespiratoricus rendszer funkcionális diagnosztikájában pilótáknál” című közleménye [90].

1979. augusztus 14-én a MNOTT Repülőorvosi Szakosztály jelentést készített a „Nemzetközi együttműködésben vállalt tudományos tevékenységéről és a Koordinációs Értekezlet Repülőorvosi Szekciója által az 1981-1985. évekre ajánlott tudományos kutatási témákban való magyar részvétel lehetőségeiről” [91]. A jelentés szerint az ötéves tervek időre elkészültek, és megtörtént azok nemzetközi egyeztetése is. Foglalkoztak a légzési és keringési rendszer betegségeinek korai kimutatására szolgáló funkcionális diagnosztikai eljárások kidolgozásával. Kifejlesztették és alkalmazták a túlnyomásos oxigén-légzéses terhelést (TOLT-próba), valamint tanulmányozták a pilóták szisztolés részidőit és munkájukról a Honvédorvosban, valamint a VSZ Repülőorvosi Szekciójában is beszámoltak. Továbbfejlesztették a billenőasztalos vizsgálati metodikájukat, a szisztolés részidőket megvizsgálták változó irányú gravitációs térben. Kifejlesztették és kidolgozták a 26 órás, tartós EKG-megfigyelés metodikáját, és alkalmazták az éves ROB vizsgálatoknál. Kiválasztották és adaptálták a repülőorvosi szempontból leginkább informatív ergometriás vizsgálóeljárásokat. Megvizsgálták a hajózók kondicionáló sportkiképzésének hatását. Különféle terheléses vizsgálatok alatt transzkután oximetriás méréseket végeztek. Továbbfejlesztették a barokamra vizsgálatokat, sokparaméteres vizsgálati módszereket alkalmaztak a repülő-alkalmassági rendszer korszerűsítése érdekében.

Tanulmányozták az információelmélet alapján a hajózó szellemi munkavégző képességének mutatóit. Vizsgálták a hajózók, és jelöltek információ feldolgozó képességét, emocionális szabályozottságát, pszichomotoros tevékenységét, a figyelem fáradékonyságát információ áradatban, az operátori tevékenységet, és a vegetatív idegrendszer tónus változásait. Felmérték a hajózók pszichofiziológiai rezerveit. Javaslatot tettek a magyar gyártmányú műszerek (percepciómérő, galvanikus bőrellenállás-mérő, tremométer, stabilométer, cselekvésvizsgáló berendezés, KTD- és Balaton-készülék) VSZ-ben történő alkalmazására. A korszerűsített KTD-készülékeket megküldték a tagországoknak.

1979. november 27-28-án Kecskeméten tárgyalt a VSZ IMCS (ideiglenes munka csoportja), ahol a KTD készülékek egyesített műszaki harcászati követelményeit (EMHK) fogadták el. Az értekezlet megállapította, hogy a magyarok által kidolgozott hordozható komplex táskadiagnosztikai rendszer a próbahasználat során az alapvető élettani paramétereket tábori körülmények között is jól mérte, ezért a koalíciós hadseregekben történő rendszeresítésükre tettek javaslatot.